A Csiliz-patak revitalizációja segíti a természet védelmét a Duna menti régióban

A patakmeder most befejezett kiépítését ma Sólymos László, környezetvédelmi miniszter is megtekintette. Az újra élővé tett patak pozitív hatással lesz a Duna menti síkság vízkészletének megtartására, és segít a szárazság és az árvíz elleni harcban.

A Csiliz-patak egyike az utolsó természetes folyóvizeknek a Duna menti síkság (Kisalföld) szlovák részén. A környezetvédelmi tárca vezetője kiemelte a revitalizáció jelentőségét nemcsak környezetvédelem, hanem az egészséges életvitel szempontjából is. „Nagyon örülök, hogy három évtized elteltével újra életre keltjük a Csiliz-patakot. A lakosság újra használhatja pihenésre, turisztikára, vagy halászatra, több kerékpárút vezet hozzá, és a Nagymegyer melletti elhelyezkedése miatt kirándulókat is vonzhat“ – mondta Sólymos.

A patak felújítási munkálatait a Pozsonyi Regionális Természetvédelmi Egyesület (BROZ) környezetvédői a vízgazdálkodókkal közösen 2013-ban kezdték meg. Fokozatosan mélyítették az eltömődött részeket, szélesítették a beszűkült medret, eltávolították a működésképtelen vízművet és az illegális szemétlerakatokat. A vizes élőhelyeken vízmegtartása érdekében zsilipeket építettek ki. A patak felújításának legbonyolultabb része ott volt, ahol a patak medrét két vízelvezető csatorna szakította meg. „Ezeken a helyeken két úgynevezett bújtatócsatornát építettünk ki, amely lehetővé teszi a patak vizének elvezetését a kanális alatt, és ezzel a patak alsó folyásának vízzel való ellátását” – magyarázta a Katarína Tuhárska projektmenedzser, a BROZ munkatársa.

A patak revitalizációja megközelítőleg 800 000 euróba került, az összeg 75 % -át az Európai Bizottság biztosította a LIFE+ projekt keretében. A projekt elsősorban a veszélyeztetett északi pocok védelmére fókuszált. Az északi pocok azok közé a kritikusan veszélyeztetett fajok közé tartozik, melyek sehol máshol a világon nem fordulnak elő, csak a Duna menti lápos területeken. A megvalósított intézkedéseknek köszönhetően ennek az  apró emlősnek az állománya növekszik majd a revitalizált területen. A projekt költségvetésének fennmaradó 25 százalékát a környezetvédelmi minisztérium fedezte. A Pozsonyi Regionális Természetvédelmi Egyesület projektjének megvalósításába bekapcsolódott a Komenský Egyetem  Természettudományi Kara és a környezetvédelmi minisztérium szakintézménye – a Szlovák Vízügyi Kutató Intézet is. „Ez a projekt egy újabb példája a hatékony együttműködésnek a szaktárca és a civilszféra között” – konstatálta Sólymos László környezetvédelmi miniszter.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"256331","attributes":{"alt":"Solymos","author":"Képarchívum","class":"media-image","height":"480","title":"Sólymos László miniszter","typeof":"foaf:Image","width":"360"}}]]

A Csiliz-patak kanyargó medre a Duna egykori  mellékágának maradványa, az egykori nagyméretű szárazföldi deltáé. A múltban ez az ág Somorjánál ágazott le a fő mederről, és a Duna menti alföldön át folyt Csicsóig, ahol beleömlött a Dunába. Az árvízellenes intézkedések, a Duna medrének kiegyenesítése és a Duna menti síkság lecsapolásának következtében hossza a 17. századtól kezdve egyre rövidebb lett.  A 20. században több vízgazdálkodási beavatkozást is megvalósítottak, ami azzal járt, hogy a patak vizét a keresztező vízelvezető csatornákba vezették. Ennek következtében a csaknem 33, 5 km hosszú patak majdnem két harmad része víz nélkül maradt.