A borsi Rákóczi-kastély hányattatásai

Él a községben egy ember, aki életcéljának tekinti, hogy ez az építmény elfoglalja méltó helyét a magyar történelmi emlékhelyek között. Az utóbbi években rengeteget dolgozott a borsi Rákóczi-kastély megmentéséért, részleges restaurálásáért és azért, hogy egyszer majd – reményei szerint – ez az épület teljes szépségében pompázhasson, s hogy zarándokhelyévé váljon a magyar történelmet ismerő és tisztelő utódok számára. Hajdu Jenővel, stílusosan, az épület egyik földszinti helyiségében ültünk le beszélgetni. Elmesélte, hogy ő még gyermekként látta a fejedelem rézbölcsőjét, járt az itt működő múzeumban, s hogy sokat játszott a szülőház udvarán a múzeum gondnokának gyermekeivel. Sajnos később az épület pusztulását is végig kellett néznie. A borsi kastély lebontását a csehszlovák hatóság még az első köztársaság idején elrendelte, és ezt a döntést csak az Országos Zrínyi Ilona Kör Benešhez írt kérelme után változtatták meg. Az épület már akkor nagyon rossz állapotban volt. Egy ideig terményraktárként szolgált, sőt később a földszinti helyiségekben szarvasmarhákat, lovakat és juhokat tartottak. Miután a bécsi döntés következtében a községet visszacsatolták Magyarországhoz, 1938-tól múzeum működött itt. A szülőház felújítására a vármegyék gyűjtést szerveztek, s az így összegyűlt 19 ezer pengőből felújították az építményt, és az emeleti szobákban II. Rákóczi Ferenc életéhez kapcsolódó tárgyakból kiállítást rendeztek. A múzeumot 1944-ben teljesen kifosztották. Egyes szemtanúk szerint a később visszaszolgáltatott tárgyakat a csehszlovák hatóság emberei Kassára szállították, és a Rodostó-ház udvarán elégették. A háború után a házat másfél évtizedig a hadsereg kaszárnyaként használta. Erről az időszakról minden szónál ékesebben beszél az az emléktábla, amelyen azoknak a vármegyéknek a neve olvasható, melyek anyagilag hozzájárultak a fejedelem szülőházának megmentéséhez. A relikvia a kastély bejáratánál látható – részleteiben. Ugyanis egy akkor itt szolgálatot teljesítő kiskatona baltával szétverte azt... A „honvéd” az 1881-ben elhelyezett emléktáblát is össze akarta törni, ám a húsz centi vastag márványban nem tudott akkora kárt tenni. Miután a katonák elköltöztek innen, az épületben nagykereskedelmi vegyesáru-raktár, szövetkezeti terményraktár, majd iskola és óvoda működött. A nyolcvanas években a Kelet-szlovákiai Múzeumnak voltak itt raktárhelyiségei. A kastély teljes felújítása 1987-ben mintegy 22 millió csehszlovák korona költségvetéssel elkezdődött, ám a „felújítás” után II. Rákóczi Ferenc szülőháza a korábbinál is rosszabb állapotba került. A restaurátorok 3,5 millió koronát használtak fel arra, hogy leverjék a falakról a vakolatot, kiszedjék az ablakokat és az ajtókat, felszedjék a padlózatot, valamint hogy eltávolítsák a tetőszerkezet egy részét. A munkálatok később teljesen leálltak. A rendszerváltás után a felújításra 500 ezer korona állami támogatást kapott a község, majd a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától érkezett 12 millió forint. Ebből az összegből sikerült az épületet befedni, és egy nemzetközi építőtábor szervezésével a szülőház környezetét lomtalanítani. A borsi kastély felújítását a II. Rákóczi Ferenc Emléktársaság kezdeményezte. Hajdu Jenő, a társaság elnöke elmondta, hogy 1991. április 14-én a kultúrházban száznegyvenen gyűltek össze, hogy létrehozzák azt a társadalmi szervezetet, melynek elsődleges célja, hogy tettekkel segítse II. Rákóczi Ferenc fejedelem emlékének ápolását és a szülőház megmentését. Az emléktársaságnak mára már közel 300 tagja van: Szlovákiában, Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban, Romániában, Kanadában, Franciaországban és az Amerikai Egyesült Államokban is élnek támogatóik. Az elmúlt években az ő kezdeményezésükre művelődési és építőtáborokat szerveztek, az épületben helytörténeti kiállítást nyitottak, az emeleti helyiségekben pedig emlékszobákat rendeztek be. Rendszeresen megünneplik a fejedelem születésnapját, és nyaranta képzőművészeti táborokat rendeznek. Ha elegendő anyagi támogatás érkezik, szeptemberben már megnyithatják a látogatók előtt a kastély azon részét, amelyben II. Rákóczi Ferenc fejedelem született. A NKÖM-tól a múlt évben kapott 17 millió forintos támogatásból jelenleg a sarokbástya kőperemeit, a padlózatát és a mennyezetét restaurálják, valamint az épület azon részét, melynek egyik szobájában a fejedelem világra jött. Az időközben községi tulajdonba került kastély teljes felújítása Hajdu Jenő szerint 80-100 millió koronába kerülne. A borsi szülőház megmentéséért alakult II. Rákóczi Ferenc Emléktársaság ezért mindennemű anyagi segítséget szívesen vesz bármely intézménytől vagy magánszemélytől. A segíteni vágyók a pénzbeli támogatásokat a Slovenská Sporiteľna: 0105829 915/0900 vagy a VÚB: 34833-1432152-512 devizaszámlára utalhatják.