80 éve avatták fel Jókai szobrát szülővárosában, Komáromban

A koszorúzáson közreműködik Boráros Imre Kossuth-díjas színművész, majd a Mácza Mihály történész tart előadást a Kultúrpalota dísztermében. Az esemény szervezői a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület, valamint a DMM.

Komárom híres szülötte szobrának sorsát – a város több, magyar történelmi vonatkozású szobráéhoz hasonlóan – igencsak meghatározták a hatalomváltások. A szoborállítás ötlete közvetlenül Jókai Mór halála (1904. május 5.) után, már temetése napján felmerült, amikor is Tuba János országgyűlési képviselő így búcsúztatta a nagy írót: „Addig is, míg ércbe öltözötten hazahívhatunk, a viszontlátásig”. A gyűjtés két év múlva indult, de az összegyűjtött pénz elúszott a hadikölcsönön, később pedig Trianoni diktátum által előidézett politikai helyzet hiúsította meg a szoborállítást. A csehszlovák hatóság 1936-ban engedélyezte ismét a gyűjtést, és egy év alatt meg is lett a szükséges összeg. A Jókai Egyesület által kiírt pályázatot a komáromi Berecz Gyula szobrászművész nyerte, így ő készíthette el az írót korhű viseletben, mesemondóként ábrázoló, egész alakos ülőszobrot. Az avatásra, hatalmas tömeg jelenlétében, valóságos nemzeti ünnepként, 1937. november 28-án került sor. Egy évtized sem telt el azonban, amikor 1946. április 30-án a csehszlovák hatóságok eltávolították a műalkotást. A háború után ledöntött komáromi szobrok (Klapka György, Jókai Mór, Király József püspök) közül elsőként Jókai szobra került vissza eredeti helyére 1952 szeptemberében, addig a várban, később a városmajorban őrizték. Újraállítását ugyancsak nagy ünnepség kísérte.

A Jókai-szobor évtizedek óta a város egyik meghatározó, domináns emlékműve.