150 millió forintos támogatás – hol késel az éji homályban?

Ha feltennénk a dél-szlovákiai magyar iskolásoknak a kérdést, hol és mikor született II. Rákóczi Ferenc, valószínűleg kevesen tudnák a választ. Arra talán még kevesebben tudnának felelni, milyen II. Rákóczi Ferenccel kapcsolatos évfordulóra készülődünk idén.

A Borsiban székelő II. Rákóczi Ferenc Emléktársaság 1990 áprilisa óta nagy lelkesedéssel fogott a fejedelem szellemi hagyatékának ápolásába, a tíz év alatt elvégzett munkát számba venni is sok lenne. Hajdú Jenő elnök vezetésével rendszeresen építőtáborokat szerveztek, melyeken több ország fiataljai vettek részt, alkotótáboraikat a régió alkotóművészei támogatták és látogatták, minden év márciusában emlékünnepséget szerveztek a fejedelem születésnapja alkalmából. Emellett népzenei fesztiválokat, kitelepítettek találkozóját és egyéb rendezvényeket szerveztek a községben.

Még 1993 novemberében bérleti szerződést kötöttek a községgel, amelynek értelmében „A borsi önkormányzat, mint a borsi 940 helyrajzi számú 3652 négyzetméter területű kert, továbbá a borsi 941 helyrajzi számú 6556 négyzetméter területű épület tulajdonosa e szerződéssel meghatározatlan időtartamra ingyenes tartós használatba adja a fenti ingatlant az Emléktársaságnak”. Ezután mind az önkormányzat, mind a társaság mindent megtett, hogy szlovákiai és magyarországi forrásokból támogatást szerezzen. Miután az épület tulajdonosa a község, természetesen a hivatalos támogatások nagy része a községi bankszámlán fordult meg, és a munkálatok kifizetését is ők végezték. Szabó Mihály, Borsi község jelenlegi polgármestere szerint 1999-ben és 2000-ben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától 5 millió forintot, a Pro Slovakiától pedig 300 000 koronát kaptak, s az összeget a tetőszerkezet felújítására használták fel. 2001-ben újabb anyagi támogatást kértek és kaptak a kastély rekonstrukciós tervének elkészítésére, amit a budapesti Állami Műemlék-helyreállítási és Restaurálási Központ valamint a kassai Pásztor cég készített el. E terv értelmében a kastély régebbi, műemlékként számon tartott részében múzeum, könyvtár, különböző kiállítások, konferenciatermek, internetkávéház lesz, a múlt században hozzáépített újabb részben pedig szállodai és vendéglátó egységet rendeznek be. Ez utóbbira nagy szükség is van, hiszen a világ minden részéből idelátogatók nem találnak a faluban kellemes éttermet.

Visszatérve a kastélyhoz: gond az is, ha nincs pénz, és gond az is, ha van. Az előző, jobboldali magyar kormány 2002 májusában 150 millió forint támogatást szavazott meg a borsi kastély további felújítási munkálataira azzal a céllal, hogy 2003-ban a Rákóczi-szabadságharc kitörésének 300. évfordulója alkalmából rendezett központi ünnepségen már felújított formában álljon az érdeklődők rendelkezésére. Ezt az összeget azonban mindeddig nem utalták át. Közben érdekesen alakult a helyzet a faluban is, ugyanis az önkormányzat levelet küldött az emléktársaságnak, amelyben az 1993-ban kötött bérleti szerződés módosítását kezdeményezi. Szabó Mihály polgármester elmondta, az 1993-ban az emléktársasággal kötött bérleti szerződés ellentmond egy korábbi községi határozatnak, ráadásul a szerződés bizonyos pontjait a társaság nem teljesítette. Ugyanakkor hozzátette, az emléktársaságot nem kívánják „kitenni” a kastélyból, az említett reprezentatív helyiségek mellett továbbra is helyet biztosítanak a társaság számára, sőt, szándékukban áll a társaság kezelésében hagyni az emlékszobát és azokat a helyiségeket, amelyek a Rákóczi hagyatékot őrizik.

A levél azért érdekes, mert 2002. február 25-én (három hónappal a budapesti 150 milliós támogatás megítélése előtt) szintén Szabó Mihály polgármester aláírásával megszületett egy igazolás, melyben: „Borsi Község Önkormányzata igazolja, hogy az 1993. november 1-jén aláirt használatbavételi szerződés a Borsi Község Önkormányzata és a II. Rákóczi Ferenc Emléktársaság – Csemadok képviseletében Hajdú Jenő elnök és kuratóriumi elnök között a mai napig érvényben van. A szerződés az 5050 ügyiratszámú szerződésben van aláírással rögzítve”.

A bérleti szerződés azonban mindezek ellenére – úgy néz ki –, veszélyben van, és erről márciusban tárgyalnak a felek. 2003. június 15-én központi ünnepséget szerveznek a kastélyban, hiszen idén ünnepeljük a Rákóczi-szabadságharc kitörésének 300. évfordulóját. Erre az alkalomra szerették volna felhasználni az Orbán-kormány által jóváhagyott 150 millió forintot, ám az összeg lassan egy évet késik és egyre kisebb a remény, hogy az említett időpontra szemmel látható változás álljon be a kastély állapotában.

Ha feltennénk – most már nem az iskolásoknak – a kérdést, milyen esélyei vannak a borsi kastélynak arra, hogy támogatással II. Rákóczi Ferenc szellemi és tárgyi örökségének méltó központja legyen, biztosan nehezen tudna rá bárki válaszolni. Miként arra is, miért olyan nehéz pénzt szerezni egy olyan fejedelem emlékének a támogatására, aki különleges adottságai révén, a külpolitikai helyzetet világosan látva és kihasználva mindent megtett, hogy nemzetét felemelje és önzetlenül támogassa.

Áldozatvállalásai e nemzet legnagyobbjai közé emelték, és most a nemzeten a sor, hogy háláját bizonyítsa...