Rajzolódik a közigazgatási reform?

A mellékelt térképeken látható a szembetűnő változás: a különleges jogállású bíróságok mellett eddig nyolc kerületi bíróság volt, amelyek száma a jövőben lecsökken négyre. Az eddig ötven járásbíróság helyett a jövőben harminc járásbíróság lesz. Ha górcső alá vesszük a kerületi bíróságok hálózatának megváltoztatását, akarva-akaratlanul a készülő közigazgatási reformot juttatja eszünkbe, azon belül a megyei önkormányzatok határainak tervezett megváltoztatását. Szakmai körökben fél éve arról beszélnek, hogy a megyék számát még a 2022-ben esedékes megyei önkormányzati választások előtt lecsökkentik a mai nyolcról négyre (3+1-re).

Játsszunk el a gondolattal, miért tennék ezt és mi lehet a következménye. A közigazgatási megyei hálózatot ezzel az EU statisztikai nagyrégiós szinthez, a NUTS2-höz igazítják és határait megváltoztatják. Az EU-források felhasználása szempontjából alakítják ki külön Pozsony megyét, mert gazdagságából, az ott élők magasabb életszínvonalából kifolyólag teljesen más struktúrában hívhatja le az EU-forrásokat, mint a további, vidéki megyék. Rajta kívül tehát létrejön Nyugat megye Nagyszombat székhellyel, Közép megye Besztercebánya székhellyel és Kelet megye Kassa székhellyel. Pozsony megye a mellékelt térképen leszűkül a pozsonyi járásokra, a megye eddig, vidéki járásait Nyugat megyéhez illesztik. A déli régiókra fókuszálva: a Lévai járást áthelyeznék Közép megyébe, a Nagykürtösi járást összekapcsolnák a Losonci járással, a Nagyrőcei járást összekapcsolnák a Rozsnyói járással és áthelyeznék Kelet megyébe. Legalábbis a bíróságok tervezett új hálózatából ez derül ki.

Kérdés, hogy a szülőföldünknek ez jó, vagy rossz? Elsősorban a felvázolt erőteljes központosítás (1996 és 2001 után a harmadik) szöges ellentétben áll az MKP programjába foglaltakkal, vagyis a természetes régiók által kialakított megyehatárok tervével. Amit számos szlovák ajkú szakértő és önkormányzati tisztségviselő is támogat, hiszen általa létrejönne Árva, Liptó, Sáros, Zemplén, Felső Nyitra, Hegyhát, Gömör és további természetes régiókat magába foglaló megyék. Számos érv emellett szól. Másodsorban, a 2022-es megyei választásokon, ha meg is maradnak az eddig megyei választási körzetek (legtöbb esetben ezek a járások voltak), abban az esetben is, ha a déli járásokban az eddig létszámban lennének megválasztva a magyar ajkú képviselők, érdekérvényesítő képességük jelentősen legyengül. Hiszen a megnőtt, jóval több járást magába foglaló megyei önkormányzatokban a számarányuk jelentősen lecsökken. E tényt alaposan erősíti majd a 2022 novemberében várható megyei választások új körülménye, miszerint egy időben zajlik majd a helyi önkormányzati választásokkal. Vagyis, a megyei választásokon az eddigiekkel összehasonlítva jóval többen vesznek majd részt északon is, meg középen is.

A járásbíróságok számát lecsökkentik az eddig ötvenről harmincra. E változást is jól szemléltetik a mellékelt térképek. Húsz eddigi járásbíróságot, és azok körzetét összevonják a szomszédos, nagyobb járások bíróságával és körzetével. Mivel ebben az esetben a járásbíróságok száma és határa nem egyezett meg az államigazgatási járások számával és határával (79 van belőlük), nem tudjuk, e területen megváltozik-e és ha igen, hogyan változik meg az államigazgatási járások hálózata. Mindenképpen kívánatos az 1996-ban, Mečiar által kialakított súlyos deformáció kiküszöbölése, amikor délen meghagyta a korábbi nagy járásokat - kevés járási székhellyel, vagyis kevés formális kistérségi központtal, fejlődési góccal - középen és északon pedig létrehozta a kis járásokat. Itt a mezővárosokból alakított ki járási székhelyeket. Maradjunk a realitás talaján, ám a súlyos deformáció kiküszöbölésének egy ilyen reform megfelelő szakmai hátteret biztosítana. Feltéve, ha a mai kormányzat demokratikus elveket képvisel és valóban az egyszerű emberek pártján áll. Hamarosan kiderül.

Farkas Iván, az MKP szakmai alelnöke