Programmustra: a pártok többségét hidegen hagyja a magyar kisebbség

A pártok választási ígéreteit több szempontból elemeztük, az egyes kategóriákban az intézkedéstervezeteket 0-tól 100-ig terjedő pontszámmal értékeltük aszerint, hogy azt mi mennyire tartjuk a kisebbségek számára kedvezőnek. A bevallottan szubjektív elemzésünk összesítését a táblázatban láthatják. Hangsúlyozzuk, hogy csak kimondottan a kisebbségeket célzó intézkedésekkel foglalkoztunk, a pártok programja rendszerint rengeteg más területre vonatkozó javaslatot is tartalmaz.

A szűkszavú Smer

A legnagyobb kormánypárt, a Smer nem vitte túlzásba a programdokumentum kidolgozását. A honlapjukon a Program menüpont alatt mindössze három egyszerű mondatot találunk. Ezekben a 13. havi nyugdíjat, a fiatal családok támogatását és az orvosoknak az országgal szembeni felelősségét említik. Az írott program elemzésének lehetősége itt ki is merül, de nemzetiségekre vonatkozóan a párt programkonferenciáján sem hangzott el semmi érdemleges. Robert Fico pártjának ígéreteit így minden, általunk vizsgált szempontból nulla pontra értékeltük.

OĽaNO: jobb későn

Az Igor Matovič vezette OĽaNO viszonylag későn, február 10-én, 19 nappal a választás előtt mutatta be választási programját. A 170 normaoldalas dokumentum 33 témakört tartalmaz.

A roma közösség problémái önálló fejezetet kaptak, más nemzetiségek, így a magyar vagy a ruszin kisebbséget meg sem említi a dokumentum. A roma közösség gondjait szociális problémaként kezelik. Ezen belül a roma tanulók oktatásának, a közösség tagjai egészségügyi helyzetének, lakhatásának és foglalkoztatottságának javítását, a szegregáció és a rasszista kijelentések elleni fellépést ígérik. Nyelvi vagy más, kifejezetten nemzetiségi sajátosságokról nem esik szó. Az OĽaNO társadalmi vitát nyitna a választási rendszer átalakításáról. Azt javasolják, hogy ne maradjon a jelenlegi egy választási körzet, hanem nyolc körzetre osszák, így a régiók jobban képviseltetnék magukat a parlamentben.

Érdekesség, hogy a határon túli szlovákokkal is külön fejezetben foglalkoznak, az asszimiláció megállítása és az anyanyelvi oktatás csak velük kapcsolatban merül fel. Ezenkívül a szavazati joguk gyakorlásának és a kettős állampolgárságuk megszerzésének megkönnyítését ígérik. A Szlovákiában élő polgárok kettős állampolgárságáról nem esik szó.

Za ľudí: általánosan

A Za ľudí párt programja 169 normaoldalt tesz ki, mindjárt a bevezetőben megemlítik a kisebbségeket. Olyan állam építését ígérik, amelyben a kisebbségek is otthon érezhetik magukat. A párt azt írja, támogatnák a nemzetiségek kultúráját, azzal, hogy az új trendeket, a sokszínűséget és a minőséget is szem előtt tartanák. A roma nyelv és kultúra gazdagítása céljából a közösséget támogató intézményeket hoznának létre. A romák szociális helyzetének, lakhatásának javítását, iskolai szegregációjuk csökkentését, munkapiaci érvényesülésük és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésük segítését ígérik. 

A többi kisebbséget külön nem említik, de kiemelik, hogy a nem szlovák anyanyelvű tanulók számára lehetővé tennék, hogy egyedi tantervek alapján tanuljanak. Ezen tantervek kidolgozásához szakmai segítség is járna, és a tanárok a segédanyagok kiválasztásában is nagyobb szabadságot kapnának. Átértékelnék a kettős állampolgárság tiltásának kérdését, amit pedig a Szlovákiában élő polgárok érdekeivel indokolnak. Ugyancsak módosítanák az államnyelvtörvényt. „Megszabadítjuk az ideológiai sallangtól” – fogalmaznak a dokumentumban. Ugyanezt tervezik a művészeti és kulturális alapokkal. Ezeket úgy alakítanák át, hogy több állami és magánforráshoz férjenek hozzá. A Za ľudí is átalakítaná a választási rendszert, 4 választási körzetet javasolnak, azzal, hogy a pártoknak a természetes és történelmi régiókból is jelölteket kellene állítaniuk.

ĽSNS: rasszista retorika

A szélsőjobboldali ĽSNS sem erőltette meg magát hosszas programdokumentum összeállításával, választási „tízparancsolatuk” alig két oldal. A kisebbségekről ebben közvetlenül nem szólnak. A szélsőjobboldali rasszista szóhasználatban gyakran előforduló „antiszociálisok” kifejezést, amelyen a romákat szokták érteni, azonban az ĽSNS programjában is megtaláljuk. A szociális segélyek és a lakhatási segítség megvonását akarják elérni.

Részletes PS/Spolu

A PS/Spolu pártszövetség programjáról már egy korábbi cikkünkben részletesen írtunk. A terjedelmes programdokumentumban a nemzetiségekkel általában külön, két és fél oldalas fejezetben foglalkoznak. A dokumentum önálló fejezetben tárgyalja a marginalizált roma közösségek problémáira kínált megoldásokat is, vállalni szeretnék például a „cigányellenességgel” szembeni harcot. Az általában a nemzetiségekről szóló fejezet elején leszögezik: úgy látják, hogy eddig a kisebbségi kultúrára és nyelvre vonatkozó állami politika sokszor a nemzetiségek identitásának elvesztéséhez vezetett. Kiemelik, a nemzetiségek együttélését, nem a kisebbségek asszimilációját tartják céljuknak. Olyan törvény megalkotását tervezik, amely rendezné a kisebbségek jogállását, meghatározná jogaikat, szimbólumaikat. A roma kisebbség nyelvi és kulturális diszkriminációja ellen is fellépnének. A programban kiemelt szerepet kap a kétnyelvűség támogatása. Kétnyelvű nyilvános feliratokat vezetnének be, javítanák a közszolgáltatások elérését a kisebbségek nyelvén, újragondolnák az államnyelvtörvényt. Törvényben rögzítenék a kisebbségi oktatás jogállását, támogatnák a kisiskolákat, és a szlovák nyelv oktatásának módszertanát is megváltoztatnák. A kettős állampolgárságot tiltó törvényt pedig úgy enyhítenék, hogy akinek családtagjai más országban élnek, az felvehesse annak az országnak az állampolgárságát, és megtarthassa a szlovákot is. Növelnék a Kisebbségi Kulturális Alap átláthatóságát, és megszüntetnék a támogatások  odaítélését politikai alapon. A közmédiában nagyobb teret adnának a kisebbségi nyelvű műsoroknak.

Hangácsi István, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa a PS/Spolu programjáról elmondta, ahhoz képest, hogy egy olyan politikai formációról van szó, amely magyar platformmal is rendelkezik, és a programját magyar nyelven is publikálta, kevés a kifejezetten magyar kisebbség problémáinak megoldására szánt javaslat. „Túlságosan általános szinten fogalmaznak” – mondta Hangácsi.

Kollár a kisiskolák ellen

A Boris Kollár által vezetett Sme rodina programja 183 oldalas és 14 fejezetet tartalmaz. A kultúráról szóló rész utolsó, két és fél soros pontjában említik csupán a kisebbségeket. Azt írják, fontosnak tartják a nemzetiségek kultúrájának megőrzését, és tudatosítják a kisebbségek szükségleteit. A romák inklúziójával kapcsolatban is a közösség kultúrájának támogatását emelik ki. A magyar vagy a ruszin kisebbség szó szerinti említését ebben a dokumentumban is hiába keressük. Ezzel szemben a hagyományos, határon túli és a Nagy-Britanniában élő szlovák közösségekkel önálló programpontban foglalkoznak. 

A Sme rodinának az oktatás területén tett javaslatai azonban a kisebbségi iskolaügyet is érintenék. A regionális iskolahálózat irányítását az oktatási minisztériumban központosítanák, majd elindítanák a hálózat optimalizációját. A kis létszámú iskolákat túlságosan drágának és rossz színvonalúnak tartják, a nagyobb iskolák létrejöttét és a diákok utaztatását támogatnák. Ennek logikus következménye a kisebb intézmények megszűnése. A programban arról nincs szó, hogy a kis létszámú kisebbségi iskolák ez alól valamilyen kivételt kapnának-e.

KDH: csak általánosan

A Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) programja majdnem 142 oldalból és 13 pontból áll. A nemzetiségi kisebbségekről általánosan csak a kultúra fejezetben szólnak, mégpedig egy darab egyszerű mondat erejéig. Azt javasolják, hogy a kulturális minisztérium határozza meg a kulturális támogatások kiemelt céljait. „Ezen célok közül a nemzetiségi kisebbségeket sem szabad kihagyni” – fogalmaz a KDH programja. Hozzáteszik, a kulturális tárca által szétosztott támogatások odaítélésének apolitikusnak kell lennie.

A marginalizált roma közösségek problémáival külön pont foglalkozik, de az itt felmerülő problémákat csak szociális kérdésnek tekintik, a nyelvi vagy kulturális aspektus hiányzik. A magyar és a ruszin kisebbséget egy szóval sem említik. A KDH is azt javasolja, hogy az országot a jelenlegi egy helyett nyolc választási körzetre osszák.

Az SaS komolyan vette

Az SaS terjedelmes programja 571 normaoldalt tesz ki, hét fejezetre és számos alfejezetre oszlik. Ebből több mint 18 oldal csak a nemzetiségi kisebbségekkel foglalkozik. Ahogy a dokumentum más fejezeteiben, itt is gazdag lábjegyzetrendszert találunk, amely kiegészítő információkat, példákat, de gyakran a javasolt intézkedések miatt módosításra szoruló konkrét törvények felsorolását tartalmazza. A tervezett intézkedések között szerepel a kisebbségi törvény meghozása, az asszimiláció tiltása, a megyerendszer átértékelése, a nemzetiségi kisiskolák és diákok külön támogatása, újra lehetővé tennék a kettős állampolgárságot, és visszaadnák az elvett útleveleket, de a kisebbségek nyelvének a hivatalokban való használatát is előmozdítanák. 

A kisebbségi kormánybiztos hivatalát a kabinettől független intézménnyé alakítanák át, amelynek a vezetőjét a parlament kormányzati ciklusokon átívelően, ötéves időszakra választaná. Az intézmény továbbra is a kormány tanácsadó szerve maradna, de azt írják, ez a hivatal koordinálná a kisebbségek önkormányzati szervezeteit, amelyek a közösség ügyeiben döntenének. A nemzetiségek ezen önkormányzati szervei a kultúra, az oktatás és a nyelvhasználat ügyeiben rendelkeznének kompetenciákkal. Az SaS azt ígéri, hogy önkormányzati és megyei szinten is létrehozzák a kisebbségek képviselőjének tisztségét, amely egy „felelősi” poszt, és tanácsadói szerepe lenne. A kisebbségi önkormányzati szervezetekből és az egyes önkormányzatok mellett működő kisebbségi felelősökből összeálló rendszer a parlamenthez és a kormányhoz kapcsolódna.

Hangácsi az SaS kisebbségi programjával kapcsolatban kiemelte, fontos a kisebbségi törvény és a kisebbségi hivatal létrehozásának a terve. Ugyanakkor ez a dokumentum is általánosan a kisebbségekre vonatkozó ígéreteket tartalmaz, ebben a fejezetben egyedül a ruszin nemzetiség specifikus problémáira kínált megoldásokat részletezik.

Ahogy több más szlovák párt, az SaS is külön fejezetben foglalkozik a marginalizált roma közösségek problémáival. Ezt ők is szociális és gazdasági kérdésként kezelik.

Az SNS alkotmányozna

A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) szerényebb, 18 normaoldalas programdokumentumot állított össze. A nemzeti kisebbségek kifejezés egyszer fordul ellő benne, a magyar vagy a ruszin kisebbséget pedig nem is említik. 

A roma közösséggel önálló bekezdésben foglalkoznak. Azt hangoztatják, „be akarják biztosítani a rendet” a roma telepeken. Ellenzik bármely nemzetiségi közösség pozitív diszkriminációját. A szlovák nyelvet az alkotmányban meghatározott nemzeti szimbólummá emelnék. Egyben el szeretnék érni, hogy minden diák tökéletesen tudja az államnyelvet.