Megszólaltak Nagy József brüsszeli asszisztensei

Pálinkás Éva a közgazdasági egyetem elvégzése után gyakornokként dolgozott a szlovák törvényhozásban. Most az Európai Parlamentben Nagy József mellett szorgoskodik Bugár Csillával és Kováč Margarétával együtt, akiket még bölcsész- és jogászhallgatóként neveztek ki asszisztensnek az EP gyakornoki programjának résztvevői közül. Hármukat vallattuk a brüsszeli mindennapokról.

Egy kívülállónak hogyan mutatnátok be, hogy milyen az élet az EU fővárosában?

Csilla: Brüsszel meglepően zöld, rengeteg a park, ráadásul nyüzsgő a kulturális élet. Kár, hogy állandóan csepereg az eső, de az legalább lemossa a csallóközi szemmel nézve piszkos utcákat. A csapvíz fogyasztásra jóformán alkalmatlan, de cserébe legalább lenyűgöző a belga főváros sörkínálata.

Margaréta: Szeretnivalóan nemzetközi a környezet, az emberek barátságosak, közvetlenek. Viszont az élet sokkal gyorsabb és drágább. Ami a közbiztonságot illeti, nem tapasztaltunk különösebb gondot, mégis, a terrortámadások óta kicsit nyugodtabban érzem magam idehaza.

Éva: Közös hobbink az élménykonyha és ehhez Brüsszel kiváló vadászterület. Itt minden megtalálható, az iránitól kezdve egészen az etiópig! Szerencsére főnökünk is szenvedélyes főzőcskéző és gyakran megvendégel bennünket a hazai ínyencségeivel. De a kilók mégsem szaladnak fel, mert nemcsak mi ketten Csillával, hanem a képviselő úr is biciklivel jár munkába, már csak a hatalmas dugók miatt is.

Hogyan jöttök ki a kerékpározó főnökötökkel? És milyen Nagy József, a munkaidőn kívül?

Csilla: Szerencsések vagyunk, mert a kettő élethelyzet között nincs nagy különbség, azt leszámítva, hogy a parlamentben pörgősebb minden. Képviselőnk nem híve a merev főnök-beosztott viszonynak. Közvetlen és ami ennél is fontosabb, korrekt.

Margaréta: Józsi természetéből adódik, hogy gyakorlatias, ugyanakkor emberközpontú, ami ebben a könyökölős közegben akár hátránynak is tűnhet.

Éva: Irodánk mottója: Nincs lehetetlen, csak akarni kell. De, hogy ne csak dicsérjük - mert az irodánkban az építő kritika megengedett - a főnök néha túlságosan is alapos. Ami nagyon jól esik, hogy nem facsarja ki brüsszeli szokás szerint teljesen az embereit.

Mivel foglalkoztok most, és mik a jövőbeli terveitek?

Margaréta: Minden energiámmal azon vagyok, hogy a májusi EP-választásokon sikeresek legyünk. Az nem lenne jó, ha magyar képviselet nélkül maradnánk. Nagyon szívesen folytatnám még a munkámat Brüsszelben, amíg „fiatal” vagyok, viszont nem szeretnék örökre kinn maradni.

Csilla: Jó lenne, ha a közös Európa építői és nem a rombolói kerülnének hatalomra. Mi testközelből tapasztaltuk a francia Marine Le Pen EU-ellenes demagógiáját vagy hallhattuk a lengyel Korwin-Mikke beszédét, amiben elmondta, hogy a nőknek kevesebbet kell keresniük, mert gyengébbek és kevésbé intelligensek. Szlovákia ennél jobb képviseletet érdemel!

Éva: Én egyformán jól érzem magam odahaza és Brüsszelben is. A család viszont hiányzik odakinn. Ami a választásokat illeti, egy modortalan uniós vezetőre vagy az uborkák görbületéről szóló, régen eltörölt szabályra mutogatva nem kellene ignorálni a választást, mert azzal azoknak a szélsőségeseknek teszünk szívességet, akiknek nincs ínyére az országban uralkodó toleráns légkör.