Villanyáram a semmiből?

Az izzók nem mutatták jelét az elhalványodásnak, és akkor is égve maradtak, amikor a külső akkumulátorokat rövid időre lekapcsolták a JaskerrőlFotó: ReutersAz ĺrországban élő 58 éves feltaláló, aki biztonsági megfontolásokból titokban kívánja tartani kilétét, 23 évig tökéletesítette energiakicsatoló rendszerét. A Jasker Power System egy elektromechanikus eszköz, amely alkotója állítása szerint nem kevesebbre képes, mint megújítani a saját működéséhez szükséges erőforrást. Az ír feltaláló nem áll egyedül ezzel az állításával.

Az interneten hemzsegnek az olyan weboldalak és fórumok, ahol a szabad, vagy nullponti energia mibenlétét taglalják. Sokan állítják, hogy mágnesek, tekercsek vagy kristályok alkalmazásával megoldották a problémát. Ezek az állítólagos felfedezések minden 10 évben vissza-vissza térnek, és semmi nem valósul meg belőlük – mondta Robert Park fizikaprofesszor, az amerikai Maryland egyetemről. A Jasker készítői viszont azt állítják, a készülék lépcsőzetes méretnagyságban, az igényekhez igazodva megépíthető. Kereskedelemben kapható alkatrészekből áll, és bármit tud hajtani, ami motort igényel a működéséhez. A felszerelés költségein túl a Jasker ingyen termeli az energiát, környezeti szennyezéstől mentesen. Igen valószínű, hogy a kerék felfedezése óta a legjelentősebb találmányról van szó – állította Tom Hedrick, az egyedüli személy, aki hozzájárult a nevének említéséhez a készülékkel kapcsolatban. Hedrick az ügyvezetője annak a cégnek, amely az Egyesült Államokban tervezi árusítani a készülék licencét. Elmondása szerint a Jasker hatalmas előrelépést jelent, működési elve meghaladja a korábban kőbe vésett tudományos törvényszerűségeket.

Nem véletlen, hogy a téma komolyan megosztja a világ tudományos közösségét. A „semmiből teremtett” energia ügyének komolyan ártott az 1989-es hidegfúziós fiaskó, amikor néhány Utah állambeli kutató alaptalanul állította, hogy megtalálta a megoldást az atommagok megszelídített egyesülésének problémájára.

A Reutersnek nyilatkozó óvatos szakértők a termodinamika első főtételét idézték, amely közérthetően annyit állapít meg, hogy egy zárt rendszerből nem lehet több energiát kivenni, mint amennyit beletettek. „Nem hiszem el az újítás működőképességét. Olyan tudományos alapokat támad, melyeket még senki nem cáfolt meg” – mondta William Beattie, a belfasti Queen’s University elektromérnöki karának adjunktusa. Véleménye szerint ezek az emberek nem Nobel-díj várományosok, de még azt sem tudják, milyen folyamatokról van itt szó. Az energiának valahonnan jönnie kell” – jelentette ki.

Mindettől nem zavartatva a feltaláló azt mondja, hogy egyszer beindítva a készülék korlátlan ideig képes működni, vagy legalábbis addig, amíg el nem kopnak az alkatrészei. Mint hozzátette, otthonának valamennyi energiaigényét már 17 hónapja ebből a forrásból fedezi. Viszont ragaszkodik hozzá, hogy nem az örökmozgó évezredes mítoszáról van itt szó. A perpetuum mobile megalkotása lehetetlen. A Jasker egy önmagát fenntartó szerkezet, amely egyidejűleg pluszban elektromos energiát termel. A Reuters számára tartott bemutatón a mosógépnyi méretű prototípus mintegy 10 percen keresztül működött, indító energiaforrásként 4 darab 12 voltos autóakkumulátort használva. Folyamatos zümmögés mellett a szerkezet három 100 wattos izzót táplált egész működése alatt. Az akkuk összesített kapocsfeszültségét ellenőrző műszer a Jasker beindítása előtt 48,9 voltot jelzett, a kikapcsolás után pedig 51,2 voltot, jelezve, hogy valahogy töltődni tudtak. Ezután a szerkezet mintegy két órán keresztül működött, mialatt fényképek készültek róla. Az izzók nem mutatták jelét az elhalványodásnak, és akkor is égve maradtak, amikor a külső akkumulátorokat rövid időre lekapcsolták a Jaskerről. Az autóakkumulátorok becsült összterhelése meghaladhatja a 4,5 kilowattot. Ha a szerkezet ebből a forrásból működik, minden létező technológia bevetésével másfél perc alatt le kellett volna merülniük – emlékeztetett a feltaláló.