Veszélyben a jegesmedvék a csökkenő jégfelület miatt

A térségbeli növekvő hőmérsékletek miatt a tengeri jég tavasszal korábban kezd olvadni, ősszel egyre később kezd újrafagyni. A műholdas adatok szerint a 19 jegesmedve-populáció életterületén a jégborította napok száma 7-19 nappal csökkent évtizedenként 1979 és 2014 között - közölték a szakemberek a Geotudományok Európai Szövetségének folyóiratában.

"A tengeri jégtől való függőségük azt jelenti, hogy a klímaváltozás veszélyezteti legjobban a jegesmedvék fennmaradását" - írták a kutatók. 

Tanulmányuk szerint a jegesmedvék (Ursus maritimus) globális populációja mintegy 25 ezerre rúg. 

A globális felmelegedés pusztításának emblematikus állatává vált jegesmedve életének legnagyobb részét a befagyott tengeri jégen tölti. Amikor a jég nyáron elolvad, az állatok a szárazföldön keresnek menedéket, és túlélésüket a szervezetükben felhalmozott zsírtartalékok biztosítják egészen a víz újrafagyásáig. Ez az időszak azonban egyre hosszabbá válik, és a mind hosszabb jégmentes időszakok miatt az állatoknak egyre távolabb kell úszniuk, hogy szárazföldet találjanak.

A kutatók felhívják a figyelmet arra, hogy az Északi-sarkvidék térsége a globális átlagnál mintegy kétszer nagyobb mértékben melegszik az ember okozta klímaváltozás eredményeként. Tavaly a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) úgy becsülte, hogy a jegesmedve-populáció mintegy egyharmaddal fog csökkeni emiatt a 21. század közepére. Az IUCN vörös listáján az állatot sebezhetőként tartják nyilván.

A jegesmedvének különösen az élelemszerzéshez, a fókavadászathoz van szüksége a tengeri jégre, de a tengeri jégen párzik és pihen is.

A Természetvédelmi Világalap (WWF) arra hívta fel a figyelmet, hogy a zsugorodó tengeri jég miatt a jegesmedvék egyre gyakrabban kerülnek összetűzésbe az emberrel a szárazföldön.

Az állat életterére további veszélyt jelent az egyre növekvő hajózás a jégmentessé váló Északi-sarkvidék térségében, valamint a kőolaj- és gázkitermelési projektek.