Vendégségben Rudi bácsinál, aki 105. húsvétját üli

A nyékvárkonyi Kósa Rudi bácsi 105. húsvétját üli meg az idén. Ép elmével, jó egészséggel, sok-sok szép emlékkel, merthogy leginkább a múlton szeret már elmerengeni. Azokon az időkön, amikor még madárdaltól volt hangos a határ, és legények énekétől a falu főutcája. Mint mondja, akármilyen nehéz volt is az élet, az emberek valahogy mégis jobban tudtak örülni és ünnepelni.

Rudi bácsi 1911. december 14-én született, ötödik gyerekként a hét közül. Szülei földművesek voltak, mint szinte mindenki Nyékvárkonyban. Csak egy kovács, egy suszter és egy szabó volt a faluban. No, nem is nagyon akadt dolguk az utóbbiaknak, mert olyan szegénység volt, hogy új ruhát vagy cipőt senki nem csináltatott, folyton csak a régit foltoztatták. 

Milyen volt a gyerekkora? Hogyan élte meg a világháborúkat? Hogyan szökött meg a fogságból? Miként menekült meg Szálasitól? Miért volt különleges a lakodalma? Milyen volt a szocializmusban? Miért szerette a történelmi témájú könyveket, és mit kifogásolt bennük? Hogyan látja a mai világot? Ezekre a kérdésekre is mind választ kapnak, ha az aktuális Vasárnapban elolvassák Vrabec Mária riportját.