Václavka és Dášenka

A kötet iránt nagy az érdeklődés, s már szerdán délután, a prágai könyvbemutató után úgy vitték az olvasók, mint a cukrot. A cseh államfő és második felesége ugyanis a vidámságot igencsak kedvelő csehek humorának már évek óta egyik kedvenc célpontja.

– Mindig tudtam, hogy sokk vicc szól Václav Havelről, de hogy egy könyvre valót is kitesznek, arra csak a gyűjtés során jöttem rá – jelentette ki Václav Budinský, aki a vicceket összegyűjtötte és a könyv anyagát összeállította. – Úgy vélem, hogy az elnök úr örülhetne a könyvnek, hiszen valamikor ő is azért harcolt, hogy ilyen könyvek is megjelenhessenek – tette hozzá kissé ironikusan.

A legtöbb vicc a könyvben Havelről és második feleségéről Dagmarról szól. ĺzelítőül lássunk egy-két példát. A cseh és az amerikai elnök a novemberi NATO-csúcstalálkozó idején beszélget egymással a Prágai Várban. Azt mondja George Bush Havelnek: – Az én feleségem rendkívül szerény. Sosem kér semmit. Havel: – Hát ezt ismerem. Az enyém is. Mindig csak parancsolgat.

Václav Havel meséli este a feleségének: – Úgy döntöttem, hogy menesztem a gépkocsivezetőmet. Képzeld, ma is majdnem a vesztem okozta. Mire Dagmar: –De kedvesem, adj neki legalább még egy lehetőséget!

Mit csinál Dagmar behunyt szemmel a tükör előtt? Azt nézi, milyen szép is ő, amikor alszik.

A vicceket lehetne tovább sorolni, hiszen a kötetben több száz van belőlük. Egy részük még a hetvenes-nyolcvanas években született, amikor Havel az akkori csehszlovákiai szocialista rendszer ellenzékének a vezére volt. A ma 66 éves államfő, s a nála 17 évvel fiatalabb felesége nem kommentálták a könyv megjelenését. Magánéletükkel már eddig is több mint egy tucat kötet foglalkozott. Csehországban egyébként az ilyen könyv, irodalom nem megy ritkaságszámba, s többnyire maguk a politikusok sem csinálnak belőle problémát.

– A Havel házaspárnak nincs semmiféle véleménye erről a gyűjteményről. Hasonlóan értelmetlen könyvekből már egész sor megjelent. S ha mindegyikről véleményt kívánnának mondani, akkor semmi mást se tudnának csinálni – nyilatkozta újságíróknak Martin Krafl, az elnöki iroda szóvivője.

A cseh politológusok és a sajtó is úgy vélik, hogy az államfők, feleségeik, vezető politikusok és általában az ismert személyiségek mindenütt a világon a napi közbeszéd tárgyai, s ezt, illetve a róluk szóló vicceket természetesnek kell venni, el kell viselni. Sőt! A csehek azt állítják, hogy akiről nincsenek viccek vagy anekdoták, az a közéletben nem is igazi egyéniség.

– A társadalom vicceket gyárt minden ismert és a médiák számára érdekes egyéniségről. A vezető politikusok mindenütt kedvenc témái a humoristáknak, de az egyszerű polgárok számára is. Akár engedélyezve, akár tiltva van az ilyesfajta humor az adott országban – véli Jan Herzmann, a Factum prágai közvélemény-kutató intézet igazgatója.