Újabb ellenség lopózott be az amazonasi őserdőbe

Noha a kormányok elrendelték a társadalmi távolságtartást, az intézkedések nem biztos, hogy elérnek a távoli vidékekre is: mivel a fakitermelők és egyéb tevékenységeket végzők is folytatják a munkát, a pusztítás mellett a koronavírus a természetvédelmi területeken élő őslakosokhoz is eljut.

A brazil kormány kitiltotta a nem őslakosokat a törzsi területekről a koronavírus terjedésének megfékezése érdekében, és védőfelszerelést, illetve élelmet oszt ki a bennszülötteknek – tájékoztattak helyi tisztségviselők. Brazíliai szakértők attól tartanak, hogy az új vírus hatalmas pusztítást vihet végbe az ország 850 ezer fős bennszülött közösségében, kiváltképpen azokra veszélyes, akik amúgy a külvilágtól elzárkózva élnek, szervezetük nincs felkészülve az idegen kórokozókra, és a törzsi életmód miatt nem tudják megvalósítani a társadalmi távolságtartást.

A helyi egészségügyi hatóságok eddig három halálesetről tudnak az őslakosok körében. Egy 15 éves fiatal is meghalt a Covid-19-ben a Venezuelával határos térségben. A yanomami népcsoporthoz tartozó Alvanei Xirixan a Roraima állam székhelyén, Boa Vistában található kórházban halt bele a Covid-19-be.

A 26 ezer emberből álló yanomami közösség Brazília Venezuelával határos területén él, egy nagyjából Portugália méretű területen. Az elmúlt időszakban ezrével törtek be illegális aranybányászok oda, és addig ott ismeretlen betegségeket hurcoltak be az őslakosok közé, például a kanyarót, amely hatalmas pusztítást végzett a törzsben.

A 15 éves fiú is egy olyan településről származott az Uraricoera folyó mentéről, ahol aranybányászok tömege fordul meg. A helyi egészségügyi hatóság tudatta, hogy mindenkit elkülönítenek a törzsből, akin a Covid-19 tünetei mutatkoznak.

A fertőzés nem csak a yanomamikat érte el. A Kolumbia és Peru határvidékén élő kokama népcsoport négy tagja is megfertőződött, miután kapcsolatba került egy orvossal, akiről kiderült, hogy hordozza a vírust. A brazil szövetségi kormány bejelentette, hogy külön tábori kórházat állít fel az őslakosok számára, és 4,7 milliárd realt fordít az őslakos közösségek védelmére az elkövetkező hónapokban. A kormány egymillió maszkot és kesztyűt, valamint hatezer tesztet és 300 ezer élelmiszercsomagot oszt ki a bennszülötteknek, bár nehéz elképzelni, hogy az őserdőben vagy annak szélén élők maszkban és kesztyűben fognak járni. A törzsi vezetők kérésére mindenkit kitiltottak a rezervátumokból, ez a döntés több ezer illegális bányászt érinthet.

Segítséget kért az őslakosok védelmére az északkelet-brazíliai Maranhao állam is – ez esetben azonban nem a koronavírus miatt. Támadások sorozata éri a helyi törzsek tagjait, akik felléptek az illegális fakitermelők ellen lakhelyükön az amazóniai esőerdőben. A helyi hatóság azt akarja, hogy vessék be a Nemzeti Gárdát a bennszülöttek számára kialakított Araribóia területen. A kérés közvetlen előzménye, hogy fejbe lőtték a Guajajara törzs egyik tagját. Korábban, március 31-én ismeretlenek meggyilkoltak egy tanárt, aki rendszeresen fellépett az illegális fakitermelés ellen. Holttestére a faluja közelében bukkantak rá. Tavaly november óta a Guajajara törzs öt tagját gyilkolták meg.

Maranhao állam emberi jogi képviselője, Francisco Concalves a szövetségi igazságügyi miniszterhez, Sérgio Moróhoz intézett levelében azt kérte, vessék be a Nemzeti Gárdát, hogy elejét vegyék a további konfliktusoknak és gyilkosságoknak. A dokumentumban szólt a régióban mutatkozó szervezett bűnözésről és arról is, hogy az őslakosok lakta területen növekszik a feszültség.

A brazil űrkutatási hivatal, az INPE adatai szerint idén januárban kétszer annyi esőerdőt vágtak ki Brazíliában, mint egy évvel korábban. Az év első hónapjában 284 négyzetkilométernyi erdő tűnt el a fakitermelés miatt a brazíliai Amazonas-vidéken, ezután jött a februári pusztító tűzvész. Mi marad a dzsungelből?

Környezetvédők szerint Jair Bol­sonaro brazil elnök bátorítja a farmereket és nagyvállalatokat az esőerdő pusztítására, amely 3 millió állatfajnak és 850 ezer őslakosnak ad otthont. Bolsonaro nem hisz a klímaváltozásban, és fel akarja pörgetni a nagyüzemi mezőgazdaságot, és azt sem hiszi, hogy a Covid-19 nem közönséges kis influenza, amíg talán úgy nem jár, mint az elején szintén kétkedő Boris Johnson.

Bolsonaro nyílt konfliktusba keveredett egészségügyi miniszterével a koronavírusra adott válaszok miatt. Szakértők attól tartottak, hogy az államfő hamarosan megszabadul a minisztertől, aki jelentős szerepet játszott a járvány féken tartásában. Bolsonaro úgy vélte, hogy csak a veszélyeztetett csoportokat kell óvni, mert a szigorú korlátozások túl nagy gazdasági kárt okoznának. Luiz Henrique Mandetta az általános karantén híve. A Globo brazil hírtelevíziónak adott interjújában Mandetta aggodalmának adott hangot az állampolgárokat összezavaró vegyes üzenetek miatt. A miniszter egyúttal jelezte, hogy a nyomás ellenére nem tervezi lemondását, mert azt tanulta, hogy egy orvos sohasem hagyja el betegét. Bolsonaro erre a közösségi médiában azt válaszolta, hogy a beteg viszont orvost válhat. Tegnapi hírek szerint az elnök nem is várt sokáig, csütörtökön menesztette az általános karantént szorgalmazó Mandetta egészségügyi minisztert.

A 211 millió lakosú Brazíliában 30 891 fertőzöttről és 1952 halálos áldozatról tudni.

A CNN Brasil még egy furcsa hírről számolt be: Brazíliában leállítottak egy kísérletet, amelyet a maláriaellenes klorokin hatóanyaggal végeztek, miután a kísérletben részt vevő 11 személy életét vesztette. A televíziós csatorna információi szerint a kísérletet a hatodik napon kellett abbahagyni a túl nagy dózist kapó pácienseknél bekövetkezett halálesetek miatt. (MTI, ug)