Tovább gyűrűzik az erdélyi sztrádaügy

Ugyan már hét éve annak, hogy politikai esszéjével hangos botrányt okozott a román közéletben, de azt hiszem, a közelmúlt dolgai iránt érdeklődők még ma is élénken emlékeznek Sabin Gherman félreérthetetlen mondataira: „Európa és Erdély határa a Kárpátoknál van. A nyelvet és a rossz utakat kivéve semmi sem közös. Elegem van Romániából, Erdélyemet akarom.” Időközben már kétszer is cserélődött a hazai politikai garnitúra, ám e Bukarest-sokkoló megállapításokon nem sokat koptatott az idő. Legutóbb Tariceanu miniszterelnök idézte fel emlékezetemben az erdélyiek szószólójának megállapításait, amikor egy múlt heti interjújában azt fejtegette az észak-erdélyi autósztráda kapcsán, hogy a nemzeti érdeket külön kell választani a pártérdekektől, előbbit utóbbi fölébe helyezve.

A sztrádaüggyel kapcsolatban kizárólag az egyértelmű, hogy a pártok – illetve fogalmazzak pontosabban: a parlamentben található politikai alakulatok – közül az RMDSZ az egyedüli, amely kormányzati cikluson és koalíciós partnereken is átívelően következetesen szorgalmazza az erdélyi autópálya mielőbbi megépítését. S aligha valamiféle Európa-ellenes megfontolásból. A jelek szerint elkerülte a liberális kormányfő figyelmét, hogy a sztrádaprojektek versengése már nem (vagy nem csupán) pártérdekek mentén rajzolja meg a politikai frontvonalat, hanem az egyes régiók kívánalmai alapján. Mert ha valóban igaz lenne, hogy a Bechtel-féle beruházás kizárólag az RMDSZ szívügye (amiért cserébe nemdebár az Egyesült Államokhoz csatolják ötvenegyedik tagállamként a Székelyföldet), akkor máris a Szövetség soraiban kellene köszöntenünk jó pár liberális, demokrata, illetve szociáldemokrata vezetőt. Például a másodállásban az egyik kormánypárt, az országot új államfővel megajándékozó DP elnöki tisztét is ellátó Emil Bocot, Kolozsvár polgármesterét. Utóbbi az elmúlt héten még lapátot is ragadott, igaz, nem a sztráda alapozásához fogott neki saját kezűleg, „csak” a kincses város főterét jó évtizede elcsúfító gödrök betömésénél segédkezett. Szimbolikusan persze, hiszen a kétszáz tonna homok és kétezer tonnányi föld elhelyezése, elegyengetése egyszerűbb markológépekkel, mint polgármesterekkel. Mindazonáltal érdekes a két munkálat – sztráda és gödörtömés – a véletlenen is túlmutató egyidejűsége.