Téma: Ez a búza már rég nem az a búza

Mivel bolygónkon a megművelhető földterület az iparosítás, az úthálózat-építés vagy a települések növekedése folytán egyre csökken, időszerűvé vált a kérdés: hogyan, milyen forrásokból tudjuk majd fedezni a megnövekedett táplálékigényeket? Egy szárazság, gombásodás vagy rovarinvázió által megtizedelt termés esetén veszélybe kerülne az ellátás, ez pedig társadalmi feszültséghez vezethetne. Ezért fejlesztették ki azokat a búzafajokat, amelyek ellenállók, és nagyobb terméshozamra képesek. Tehát nem azt a lisztet és kenyeret esszük, amelyet dédszüleink ettek gyerekkorukban. Az elmúlt évtizedek során a búza jelentős genetikai változásokon esett át, de mindig a terméshozam biztosítása és növelése volt a fő szempont, nem pedig az, hogy a módosított búza mit válthat ki az emberi szervezetben. Lehet-e élni kenyér nélkül? Honnan eredeztethető a búza? Mi a búzafajták alapvető tulajdonsága? Hol találhatunk ma, ha egyáltalán találhatunk még eredeti egy- vagy kétszemű búzát? Hogy jött létre a ma használatos búza? Hogy történhetett meg, hogy a genetikai összetételében drámaian változó búzafajtáknak (és más terményeknek) nem tudták előrevetíteni az emberre és környezetére gyakorolt esetleges negatív hatásait? Enni vagy nem enni módosított búzából készült terméket, élelmiszert?Kimerítő válaszokat kaphatnak a témában, ha elolvassák Patócs Ottó kertészmérnök írását a Vasárnap e heti számában.