Téma a VASÁRNAPBAN: Forradalom a karosszékből

Persze, ezek a technológiák szintén bevethetők fegyverként, és be is vetik őket. Száz évvel ezelőtt a németek Szentpétervárra utaztatták a svájci emigrációjában élő Lenint, hogy keltsen zűrzavart Oroszországban. Száz évvel később az orosz hackerek az információs technológiák és a közösségi oldalak segítségével befolyásolni tudták az amerikai elnökválasztást – ez történt tavaly.

A forradalom a szükséges változás szinonimája lett. Sokszor vissza is éltek a szó használatával, hiszen olyan eseményekre is alkalmazták, amelyek nem nevezhetők forradalomnak, figyelmeztet Grigorij Mesežnikov politológus. „Az úgynevezett nagy októberi szocialista forradalom lényegében egy alkotmányellenes tett volt, egy puccs. A politikai spektrum egyik radikális részének a fegyveres hatalomátvétele egy háború közben, amely felszínre hozta és kiélezte az orosz társadalom szociális és egyéb problémáit. Hogy mennyire nevezhető forradalomnak, az erősen kérdéses, és hosszabb elemzést igényel” – véli Mesežnikov. Szerinte a forradalom szó igazából metafora.

A már megvásárolható Vasárnapban Veres István arról is értekezik, miért érdekes példa a 20. század derekáról a kubai forradalom; miért lett kegyvesztett és halálraítélt a kommunista forradalmi eszme egyik legelkötelezettebb híve, Che Guevara; hogy viszonyulnak a forradalmakhoz a fiatalok; kiment volna a forradalom a divatból; mik a digitális forradalom hatásai; miféle jelenségre kapcsolódik a gyors, egyszerű és radikális megoldásokat kínáló populista pártok előretörése; száz évvel az oroszországi forradalom után mennyire jelent alternatívát a változásban reménykedő embereknek a forradalom gondolata?