Szlovákiában nincs nagy hagyománya annak, hogy a húsvéti asztalra bárány kerüljön, nálunk a boltban kapható juhtúró is felerészt tehéntejből készül, legfeljebb a turistának szeretjük mutogatni a gömöri és liptói lankákon legelésző juhnyájakat.
Téma a VASÁRNAPBAN: A bárányok is Rómába mennek
Pedig hát azok nem csak látványosságnak vannak ott, nem is olyan régen a háztáji gazdaság is elképzelhetetlen volt bárányok nélkül, mostanság azonban a nálunk felnevelt elválasztott báránykák is Rómába mennek húsvétra, mint a harangok.
Szlovákiában a báránytenyésztés inkább szakmai kihívás, mint jövedelmező üzletág, akik erre adják a fejüket, örülnek, ha nem veszítenek rajta túl sokat. Jelentős haszonról álmodni sem mernek, mivel a hazai agrárlobbi növénytermesztésben érdekelt, a mezőgazdasági támogatások is oda folydogálnak, az állattenyésztőknek meg marad az egyensúlyozás a mindent drágának tartó külföldi felvásárlók és azok között, akik hozzánk hozzák be a sok olcsó és ócska húst, tejterméket. Ebben a keskeny piaci résben próbálja megtalálni a helyét a nagyrőcei Agrosdružstvo-S szövetkezet is, amely hatszázötven bárányt nevelt fel az idén, és ennek kilencven százalékát adta el külföldre. A részletekbe Máté Ferenc, a szövetkezet ügyvezetője avat be.
A már megvásárolható Vasárnapban elolvashatják azt is, hány báránya születik egy anyajuhnak; hány év után számít öregnek; miért szoktak le róla nálunk az emberek; miért nem gazdaságos már a gyapjú nyírása sem; hogy nézhetne ki a hazai agrárágazat, ha az EU-támogatások kilencven százalékát nem egy csoport zsebelné be…
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.