Nézz mélyen magadba, és valld be őszintén, hogy hazudtál-e már. S ha igen, biztosan volt olyan füllentésed, ami sohasem derült ki. De mi lett volna, ha az, akinek hazudtál, rád erősített volna mindenféle herkentyűket, amik meg tudták volna állapítani, hogy nem mondasz igazat. Nem is rossz dolog, ugye? Az ilyen készülékeket azonban nem használhatja akárki!
Szoktál hébe-hóba füllenteni?
Azóta megtiltották a cégeknek, hogy alkalmazottaikkal ilyesfajta hazugságvizsgáló teszteket végeztessenek. Egyedül a gyógyszertárak, biztonsági szolgálatok és kormányszervek, valamint a rendőrség alkalmazhatja bűnügyekben, gyanúsítottak és tanúk kihallgatásakor. Hatvan évvel a gép feltalálása után a módszer még mindig nagy vitákat kavart.
S hogy milyen elven is működik ez a rendszer? Aki hazudik, érzelmileg feszült állapotba kerül, az így keletkező stressz pedig felgyorsítja a pulzusát, a légzését és izzadást eredményez. Ezeket a jelenségeket pedig bizonyos érzékeny eszközök kimutathatják.
Elsőként az 1890-es években egy olasz kriminológus, egy bizonyos Cesare Lombroso végzett műszeres vizsgálatokat, hogy kiderítse, milyen élettani változásokat idéz elő a stressz. Berendezése a vizsgált személy vérnyomását és érverését mérte.
Az első modern hazugságvizsgálót, amivel képesek voltak a folyamatos megfigyelésre, 1921-ben John A. Larson orvostanhallgató fejlesztette ki, a helyi rendőrséggel együttműködve Berkleyben, a kaliforniai egyetemen.
Larson gépe egyszerre több adatot is rögzített. Elsőként vizsgálta a személy vérnyomását, pulzusszámát és a légzési ritmusát. A papírtekercsre három toll írta fel tintával az eredményt. A gépet poligráfnak is elnevezték.
Később egy negyedik mérőrendszer hozzáillesztésével fejlesztették tovább a ma is ismert, modern eszközzé. Ez a legutóbbi a bőr elektromos vezetőképességét méri, ami persze az izzadság menynyiségétől függ.
Ezeket a teszteket szigorú feltételek között végzik. A vizsgálandó személyt vezetékekkel a géphez kapcsolják, és különböző kérdéseket tesznek fel neki, pl: „a neve Mészáros Tamás?”. Ez olyan kérdés, amire biztosan csak két válaszlehetőség van, vagy igen vagy nem.
Ha az adott személy hazudik, akkor a poligráfnak jeleznie és rögzítenie kell a hazugság során fellépő stressz okozta változásokat.
Az eljárásnak csupán egy bökkenője van, hogy sokan az idegesség miatt, amit maga a vizsgálat okoz, hazudni látszanak, pedig igazat mondanak. Mások pedig annyira tudnak uralkodni az érzelmeiken, hogy bár hazudnak, a poligráf semmit nem érzékel belőle. Ez viszont nem túl gyakori.
Egyszóval, a mai napig vitatott, hogy ez a legmegfelelőbb módszer valóban a hazugság kiderítésére.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.