Szokatlanul sok jéghegy sodródik az Atlanti-óceán északi részén

Szakemberek szerint a jelenség okát az óramutató járásával ellentétes, szokatlanul erős szelek jelentik, amelyek délre sodorják a jéghegyeket és valószínűleg a globális felmelegedés, amely felgyorsítja a grönlandi jégtakaró olvadását, leválását és elsodródását.

Hétfőn mintegy 450 jéghegyet észleltek az új-fundlandi Nagy-padok vidékénél, egy héttel korábban még csak 37-et - közölte az amerikai parti őrség nemzetközi jéghegyfigyelő szolgálata. Ilyen sok jéghegy általában május végére, június elejére sodródik a térségbe. Kora tavasszal átlag 80-at észlelnek.

Az Atlanti-óceán ezen térségében, ahol 1912-ben a Titanic jéghegynek ütközve elsüllyedt, a jéghegyek megjelenése elővigyázatosságra inti a hajókat: útvonal-változtatásra kényszerülnek, ami esetenként akár 640 kilométernyi kerülőt is jelenthet, egy-másfél nappal hosszabbítva meg számos teherhajó menetidejét.

Gabrielle McGrath, a parti őrség parancsnoka, aki a jéghegymegfigyelő szolgálatot vezeti, közölte: még soha nem tapasztalta, hogy ilyen rövid idő alatt ilyen drámaian nőjön a jéghegyek száma a térségben. A veszélyt növeli, hogy három jéghegyet is észleltek azon a térségen kívül, amelynek elkerülését tanácsolták a hajósoknak.

McGrath úgy vélte, hogy ez lesz "a negyedik egymást követő jégszezon" több mint 600 jégheggyel a hajózási útvonalakon. 2014-ben 1546, 2015-ben 1165, 2016-ban 687 jéghegy volt a hajózási útvonalakon.

A nemzetközi jéghegyfigyelő szolgálatot a Titanic elsüllyedése után, 1914-ben hozták létre az Atlanti-óceán északi térségében úszó jéghegyek figyelésére és a hajók riasztására. Az elmúlt 104 évben a figyelmeztetésüket megfogadó egyetlen hajó sem ütközött jégheggyel - közölte a szolgálat.