Sorsok a VASÁRNAPBAN: A sors nem érdem szerint osztogat

A borsi Figura Katalin (lánykori nevén Kiss), akinek családján rajta volt a kulák bélyeg, megtapasztalta ezt. Amikor már úgy érezte, hogy a sok-sok megpróbáltatás után végre egyenesbe került a család élete, jött az újabb csapás.

Ül velem szemben, mögötte vázában csodaszép kardvirágok, amelyekkel tele van a kertje. Bejön a férje is, aki 31 éven át volt mozdonyvezető, mindaddig, amíg már alig bírt felmenni a mozdonyra: súlyos asztmás lett, mint az édesapja, aki egykor kubikos volt. Sem ő, sem az édesanyja nem él már, az öccse is meghalt, csak a húga maradt, aki borász Szőlőskén. József letelepszik mellénk, csendben hallgatja, ahogy a felesége mesél. Itt-ott beleegyezően bólogat, nemigen szól közbe.

Milyen betegségeket kell elviselnie? Mikor tudta meg, hogy mi a diagnózis? Miért nem tanulhatott tovább? Mitől szenvedtek a kitelepítéskor? Hogyan tudtak talpra állni? Hogyan ismerkedett meg a férjével? Mi ad erőt nekik? Kik számukra a legfontosabbak?

Ezekre a kérdésekre is mind választ kapnak, ha a már megvásárolható Vasárnapban elolvassák Urbán Klára írását.