Se lelkiismeret, se bűntudat

A jóléti társadalmakban, ahol aránylag keveset kell dolgozni a jólét megteremtéséhez, gyakrabban tapasztalhatunk különféle elhajlásokat, melyek hátterében nagyon gyakran súlyos gyerekkori személyiségtorzulások húzódnak meg. Nem lehet persze azt állítani, hogy a jóléti, nyugati társadalom valósággal hemzseg a pedofiloktól, de tény, számuk alighanem magasabb, mint tájainkon, tájékoztatott Bordás Sándor klinikai pszichológus, a Selye János Egyetem Tanárképző Kara Óvó- és Tanítóképző Tanszékének munkatársa.

A pedofilek kezelése nagyon nehéz. A szakemberek a legtöbbet a szexuálterápiától remélik, csakhogy a kezelés elé általában számos, leküzdhetetlen akadály gördül. Ugyanazok a problémák merülnek fel, mint a személyiségzavarként definiált pszichopátiánál, a pedofil ugyanis általában, köszöni szépen, jól van. Az esetek többségében elzárkózik a kezeléstől, nem ösztönzi belső erő, hogy kezeltesse magát. Leegyszerűsítve: a pedofilt – a pszichopatához hasonlóan – egyáltalán nem befolyásolja a lelkiismerete, mintha nem is volna, ahogy a szakértő fogalmaz: nem szeret, nem szenved, nem okul a hibáiból. Fejletlen az érzelmi intelligenciája, zéró EQ-val rendelkezik, nem működnek az érzelmi fékei.

Ha a pedofil kezeltetni akarja magát, akkor segíthet például az analitikus pszichoterápia. Ehhez azonban szükséges az akarata, a beleegyezése, hogy feltárja gyermekkorában elszenvedett élményeit. Ennek ellenére is előfordulhat, hogy csupán tünetmentesség érhető el, a hajlam megmarad. Gyógyszer- vagy műtéti terápiát a pedofilek kezelésére még nem találtak ki. Kicsi a valószínűsége, legalábbis a tudomány mai állása szerint, hogy a pedofília gyógyszerrel vagy műtéttel kezelhetővé válik. Ennek ellenére a szexuális aberrációt kezelni kell, ha máshogy nem, kényszerrel. Ha az sem megy, börtönbe kell zárni a pedofilt, mert nagyon komoly traumákat okoznak a velük kapcsolatba került, fejlődésben lévő fiatalok életében. Egyes esetekben a kezelés során javulás észlelhető, másoknál egyáltalán nem. Fontos tudnunk azonban, hogy a pedofil vágyait és fantáziálásait még a bebörtönzés, a hosszú ideig tartó fogva tartás sem változtatja meg.

A pedofil hajlamnak nyilvánvalóan vannak örökölt elemei, ugyanakkor a későbbiekben is kialakulhat. Nagyon nehéz megállapítani, melyek lehetnek azok a bizonyos örökölt elemek. A homoszexualitással kapcsolatban például tudható, hogy a férfiak körében genetikai alapjai vannak, vagyis a homoszexualitás állapot, magatartási forma. A pedofília sokkal inkább „tanult” elem. Az egyénben a pszichoszexuális élmények átélése során, fejlődése folyamán fixáció, félelmek, rögződések alakulhatnak ki, amelyek a későbbiekben nagy erővel törhetnek be a tudatba, befolyásolni tudják a viselkedést. (-cz-e)