Rossz, de nem drámai a helyzet

„A közvélemény-kutatást azokban a környezetekben folytattuk, amelyekben idén a legtöbb nacionalista színezetű incidens történt – Adicén, Palánkán, Györgyénben, Szabadkán, Tavankúton és Temerinben, és egyaránt megkérdeztünk szerbeket, ruszinokat, magyarokat, szlovákokat és horvátokat. Ezek az eredmények csak az említett környezetre vonatkoznak, és ennek alapján nem készíthetünk értékelést az egész tartományra” – mondta Vladimir Ilics, a nem kormányzati szervezet végrehajtó igazgatója. A megkérdezettek többsége – minden nemzet tagja – úgy értékelte, hogy nemzetének helyzete jó Vajdaságban. Ennek ellenére diszkriminációt tapasztal a magyarok 30 százaléka, az askálik és horvátok egynegyede, a szerbek egyötöde, a szlovákok és ruszinok egytizede.

Ilics kijelentette, a közvélemény-kutatás eredménye azt bizonyítja, a kisebbségi csoportok tagjai úgy vélik, hogy polgári jogokkal kell rendelkezniük, és nem különleges kisebbségi jogokkal. „Miért követelnek csak polgári jogokat, és miért mondanak le a különleges kisebbségi jogokról? Azért, mert attól tartanak, hogy emiatt veszélybe kerülhet valami, aminek létfontosságú jelentősége van, és közvetlenebb, mint etnikai csoportjuk kollektív szükségleteinek kielégítése. Amikor a személy és a vagyon forog veszélyben, akkor megfeledkeznek az etnicitás veszélyeztetettségéről, és a kisebbségek tagjai rettegnek” – mondta Ilics. Hozzátette, a megkérdezettek többsége azt mondja, nem értesült az erőszak eseteiről, polgári és nem kisebbségi jogokat követelt, és azt mondják, a nemzetek közötti viszonyok jók, de javarészt félelemből hazudnak. Amikor azt kérdezték tőlük, más nemzetek tagjainak mit kell változtatniuk viselkedésükön, hogy ők jól érezzék magukat, a megkérdezetteknek csak egyharmada válaszolta azt, hogy semmit nem kell változtatniuk, a többi kétharmadnak voltak megjegyzései.