Rizstudnivalók mindenkinek

Több mint 40 000 fajtája ismert. Vásárolhatunk basmati rizst Indiából, arborio fajtát Olaszországból, pálcikarizst Japánból... Táplálkozástani szempontból a barna rizs a legértékesebb, hiszen rendkívül magas a rost-, a komplexszénhidrát- és a B-vitamin-tartalma. Mindemellett egy olyan vegyület is található benne, amely a koleszterinszint csökkenését eredményezi, ezért szívvédő élelemnek is tekinthető.

Rizs főzése, párolása

A hántolt rizst folyóvízben, szűrőben megmossuk, s jól lecsurgatjuk, kevés olajat hevítünk, beleforgatjuk, s addig kevergetjük, amíg nem lesz üveges (opálos). Ekkor felöntjük kétannyi forró vízzel, mint amennyi a rizs volt. (Az elején pohárba töltve a rizst, könnyű megállapítani a térfogatát.) A vízbe sót, esetleg borsot teszünk, valamint egy kis fej, meghámozott, de egyben hagyott vöröshagymát (utóbbit a végén majd kidobjuk). Ha a víz felforrt, egészen kicsire vesszük a tüzet, s a rizst fedő alatt készre pároljuk. Mire megpuhul, teljesen felszívja a folyadékot. (Ha a hevítés mértékletes, az edény pedig vastag falú és hibátlan, akkor közben meg sem kell keverni.)

A rizs fajtája némileg befolyásolja a szükséges víz mennyiségét: a kifejezetten hosszú szemű, pergős rizshez az említettnél kicsit kevesebb folyadék is elegendő lehet, míg a rövidszemű, ragadós kicsit többet is megkívánhat.

A barna rizsek lényegesen lassabban főnek és több vizet vesznek fel, ezért azokat kb. az ötödével több vízzel érdemes elindítani. (Lehet próbálkozni előzetes beáztatásával is.)

Ha a rizst valamilyen töltelékbe szánjuk, s ezért csak félig kell megpárolni, akkor csak másfélszeres mennyiségű vízzel engedjük fel. ĺgy mire teljesen elfogy a vize, a rizs még nem lesz túlzottan puha.