Rendeződött az állam és az egyházak viszonya

A római katolikus (és a görögkatolikus) egyház jogállásáról Szlovákia a Vatikánnal már államközi szerződést írt alá. A hivatalosan bejegyzett többi egyháznak, illetve vallási közösségeknek nincs állami szintű külföldi képviselője, ezért az állam közvetlenül velük szerződik. A szerződéshez bármely bejegyzett egyház, illetve vallási közösség szabadon csatlakozhat, illetve azt felmondhatja. A dokumentumhoz az Ökumenikus Tanács két tagja, a Szlovákiai Keresztény Gyülekezetek és a Szlovákiai Jehova Tanúi Vallási Társaság nem társult. Természetesen az egyes egyházak külön szerződést is köthetnek. A szerződést a jövőben további megállapodások is követik, közülük az egyik a legfontosabb az egyházak és vallási közösségek finanszírozásáról szóló lesz. A szerződés elvi és gyakorlati szempontból is legfontosabb rendelkezéseit kivonatosan közöljük (a felsoroltak az egyházakon kívül a vallási közösségekre is érvényesek).

Az egyházak jogosultak...

– a szabad és független működésre (ez a jog főként a hit megvallására, hirdetésére és gyakorlására, az egyház küldetésének szabad teljesítésére, az egyházi jogkörök belső előírások szerinti gyakorlására, a tulajdonjogok gyakorlására és a belső ügyintézésre vonatkozik);

– az állampolgárok erkölcsi nevelésének elősegítésére minden megfelelő eszközzel;

– belső előírásaik megalkotására és megváltoztatására, belső szervezetük létrehozására, megváltoztatására és megszüntetésére (az ilyen jellegű döntéseikről – még azok közzététele előtt –az államot is tájékoztatják);

– jogi személyek létrehozására (az állam szavatolja azok szabadságának és vagyonának védelmét);

– a kapcsolattartásra testvéregyházaikkal, más egyházakkal, azok jogi és természetes személyeivel, nemzetközi szervezetekkel Szlovákiában és külföldön egyaránt;

– külföldi személyi, tárgyi és anyagi támogatás elfogadására, ha ez összeegyeztethető a szlovák jogrenddel és az állam érdekeivel;

– vallási küldetésük teljesítésére, főként az istentiszteleti élet szervezésére, az igehirdetésre és a hittételek tanítására;

– a teljes szólásszabadságra, beleértve azt is, hogy szóban, írásban és egyéb módon is terjeszthetik tanításaikat és információikat;

– a híveik számának megfelelő arányban teret kapni a közszolgálati tömegtájékoztatási eszközökben (ezt is különmegállapodás rendezi);

– az államiakkal teljesen egyenrangú egyházi iskolák és más tanintézmények létrehozására és igazgatására az oktatás minden szintjén (az ilyen tanintézmények költségvetési támogatásának mértékéről az állam és az egyes egyházak közti különmegállapodások rendelkeznek);

– lelkipásztori szolgálat végzésére a fegyveres erőknél és a rendőrségnél (a lelkipásztori helyek betöltéséről a védelmi, illetve a belügyminisztérium irányelvei rendelkeznek);

– a lelkipásztorok, diakónusok és a teológiai karok, illetve az azokkal azonos jogállású szemináriumok és más oktatási intézmények abszolvensei a kötelező sorkatonai szolgálatuk során jogosultak lelkiszolgálatot végezni;

– lelkipásztori tevékenységet kifejteni a büntetésvégrehajtás intézményeiben, illetve a nevelőintézetekben;

– lelkipásztori, oktatói és nevelői tevékenység végzésére minden állami egészségügyi, szociális intézményben, beleértve a kábítószerfüggők kezelését végző reszocializációs intézményeket is (az elített intézményekben gondozottak vasárnap és más egyházi ünnepeken is részt vehetnek egyházuk szertartásain és egyébként is szabadon gyakorolhatják hitüket, ha ez összeegyeztethető a gondozásuk, illetve kezelésük folyamatával);

– létrehozhatnak és működtethetnek szeretetszolgálati, szociális és egésszségügyi intézményeket (természetesen, az egészségügyi ellátás terén a kötelező egészségbiztosítás szabályai ezekre az intézményekre is vonatkoznak, s ezen intézmények költségvetési és közpénzekből való támogatását különmegállapodások szabályozzák);

– gyűjtést szervezni saját tevékenységük biztosítására ( az ebből származó bevétel nem illethető adóval, s nem kell azzal az állam előtt elszámolni);

– saját templomokat, egyházi iskolákat és más épületeket emelni és átalakítani

Az egyház kizárólagos joga...

– a belső előírásai alapján betölteni az egyházi tisztségeket és hivatalokat;

– megválasztani, kinevezni, viszszahívni és áthelyezni tagjait az egyházszolgálat terén, illetve rendelkezni a szolgálatuk megszüntetéséről

Az egyházak kötelezik

magukat...

– a vallási türelmességre, a ökuméné elveinek megfelelő fellépésre és a más egyházakba tartozók vallásos meggyőződésének tiszteletben tartására;

– a szerződést aláíró többi egyházat önállónak és egyenrangúnak tekintik

Az egyháztag jogosult...

– egyházának hitvallása és erkölcsi tanítása szerinti lelkiismereti okokra hivatkozva kifogást emelni (például a fegyveres sorkatonai szolgálat ellen - ennek lehetőségéről konkrét esetekben az állam és az egyes bejegyzett egyházak közti megállapodások rendelkeznek);

– gyermekét a saját egyháza tanításai alapján nevelni és szabadon dönteni arról, milyen(egyházi, állami vagy más) iskolába járatja

Az állam garantálja...

– a bejegyzett egyházak független és autonóm jogalanyiságát;

– az egyházak szent helyeinek védelmét, vagyis megakadályozza, hogy azokat a küldetésükkel öszsze nem egyeztethető célokra használják, hogy megsértsék azok méltóságát – kivételt csak az jelent, ha az államnak az élet, az egészség, a közrend és a tulajdon védelme érdekében úgy kell fellépnie, hogy előre nem kérhető ki az adott egyház beleegyezése (az állam képviselőinek ebben az esetben is a lehető legnagyobb mértékben ügyelniük kell a hely szentségének megóvására);

– a gyónási titok sérthetetlenségét, beleértve azt is, hogy a gyónáskor elhangzottakról sem a hívő, sem pedig a lelkipásztor nem köteles vallomást tenni az állami szervek előtt sem;

– az egyházaknak joguk van a munkaszüneti nappá nyilvánított egyházi ünnepeken kívül további saját ünnepeiket is szentesíteni, ez azonban nincs hatással a munkaszüneti napok számára;

– az állam jogrendjének is megfelelő egyházi esküvők egyenértékűek a polgári házasságkötésekkel, miközben a házasságkötések nyilvántartását és anyakönyvi bejegyzését az állam jogrendje szabályozza (a válás polgárjogi előírások alapján történik, vagy ha egyházi úton, annak összhangban kell lennie az állam jogrendjével);

– az egyházi tanintézményekben szerzett, a végzettséget igazoló okmányok egyenértékűek az ugyanolyan fokú állami végzettséget igazoló dokumentumokkal, beleértve a tudományos fokozatok megszerzéséről szóló okmányokat is;

– az állam megteremti a feltételeket az iskolai hittantanításhoz (ez a kötelezettség magában foglalja azt is, hogy a szülők kérésére biztosítandó a hittantanítás az alap- és a középiskolák minden fokán);

– a hittantanárnak munkajogi szempontból a többi pedagóguséval egyenértékű a jogállása, ha megfelel az azokra is vonatkozó előírásoknak (a hittantanári tevékenység végzéséhez elengedhetetlen az adott egyház megbízása);

– az egyházak az oktatói-nevelői tevékenység során a hitvallásuknak megfelelő módon folytathatják a családi életre nevelést;

– a fegyveres erők és a rendőrség kötelékében szolgálók az egyházi ünnepeken részt vehetnek egyházuk istentiszteleti szertartásain, ha az összeegyeztethető a szolgálati kötelezettségeikkel (ha további alkalmon vennének részt, ahhoz az illetékes felettes szervük beleegyezése szükséges);

– a fegyveres erőkön, illetve a rendőrségen belüli hitélet-gyakorlás részletkérdéseit megállapodással rendezik;

– az egyházakkal együtt közös tervezeteket dolgoz ki az egészséggondozás és a karitatív tevékenység terén (ezeket az egyházak főként humánerőforrásaikkal, míg az állam anyagilag támogatja);

– részvételét az egyházak tulajdonában lévő, műemlékké nyilvánított ingatlanok állagmegőrzésében és felújításában(a részletekről különmegállapdás rendelkezik);

– a szerződés végrehajtása során jelentkező vitáskérdéseket a felek közös megállapodásokkal rendezik;

–a szerződés kölcsönös megegyezés alapján módosítható, illetve kiegészíthető. (kár)

Amiben a vatikáni szerződés eltér...

A Szlovákia és a Vatikán között a szlovákiai római, illetve görög katolikus egyház jogállásáról kötött államközi szerződés és az Ökumenikus Tanács egyházai által aláírt dokumentum számos ponton a megfogalmazásaiban is egyezik. Mivel az előbbi esetében államközi szerződésről van szó, a néhány további rendelkezést is tartalmaz:1. A szerződő felek elismerik, hogy mindketten a nemzetközi jog szerint független és autonóm jogalanyisággal rendelkeznek.

2. A Szentszék biztosítja, hogy a szlovákiai római, illetve görög katolikus egyház belső területi egységeinek határai minden esetben egybeessenek az ország határaival.

3. A katolikus egyháznak joga van kapcsolatot tartani a Szentszékkel.

4. A kinevezendő püspökök kereszt- és vezetéknevét, illetve a püspökök áthelyezéséről vagy visszahívásáról szóló információkat azok közzététele előtt a vatikáni állam bizalmas módon Szlovákia tudomására hozza. Szlovákia nem mond véleményt az érintett személyről, s nem is foglal állást a Szentszék határozatával kapcsolatban.

5. Az katolikus egyház döntése a házasság semmissé nyilvánításáról az érintett házasfelek valamelyikének kérésére Szlovákiának is tudomására hozható. Z állam ezután a jogrendjének megfelelően jár el az ügyben.

6. A Szentszék szavatolja, hogy részt vesz a katolikus egyház által fenntartott egészségügyi, szociális és reszocializációs intézmények finanszírozásában. (kár)