Posztapokaliptikus "hód" fosszíliáját fedezték fel Új-Mexikóban

A Kimbetopsalis simmonsae rágcsálószerű növényevő állat volt, a hódokét idéző kiálló metszőfogakkal. Az állat a bolygó egyik legsúlyosabb tömeges kihalása után mindössze néhány százezer évvel élt, ami geológiai mércével mérve szemhunyási időnek számít.   A szakemberek szerint a Kimbetopsalis nagyjából egy méter hosszú lehetett, testét szőrzet boríthatta és nagy méretű őrlőfogaival aprította fel a táplálékául szolgált növényeket. Az állat az aszteroida-becsapódás után lábadozó bolygó erdőkben, folyókban, patakokban és tavakban gazdag területén élt. "Ez a teremtmény a dinoszauruszokkal együtt élt emlősök majdnem mindegyikénél nagyobb volt és növényekkel táplálkozott, ami csak nagyon kevés - ha volt egyáltalán ilyen - dinoszauruszok korabeli emlősre volt jellemző" - mondta Steve Brusatte, az Edinburghi Egyetem paleontológusa. Hozzátette: a felfedezés azt mutatja, hogy az emlősök milyen gyorsan megtalálták a helyüket a dinoszauruszok nélküli új világban. A Kimbetopsalis a Multituberculata nevű rágcsálószerű emlőscsoportba tartozott, amely körülbelül 120 millió éven át létezett és nagyjából 35 millió évvel ezelőtt pusztult ki. Az új-mexikói természettörténeti és tudományos múzeum szakértőjeként dolgozó Thomas Williamson szerint a tömeges pusztulást túlélt emlősöket érdemesebb inkább szerencsésnek hívni. Mint fogalmazott, néhányuk valószínűleg annak köszönhetően maradt életben, hogy kis méreténél fogva el tudott rejtőzni föld alatti lyukakban és bogarakkal táplálkozott.  A felfedezés részleteit a Zoological Journal of the Linnean Society című folyóiratban ismertették a szakemberek. Hatvanhatmillió évvel ezelőtt egy 9,9 kilométer átmérőjű kisbolygó csapódott a mexikói Yucatán-félszigetbe (Chicxulub-kráter), katasztrofális események sorozatát elindítva, ami végül a bolygó egyik legsúlyosabb tömeges kihalásához vezetett.