Politikai konszenzust akarnak

Pozsony. A szlovákiai haderőreform koncepciójával kapcsolatban George Robertson NATO-főtitkár is kifejtette véleményét. Szlovákiai látogatásakor a parlament külügyi, európai integrációs és védelmi és biztonsági bizottságának összevont ülésén egy kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a NATO-szakértők tanulmányozták a 2010-es modell tervezetét. A 24 000 fős létszámú fegyveres erőket elfogadható nagyságúnak tartják, amennyiben jól ki lesznek képezve és kielégítően fel lesznek fegyverezve. (Természetesen az Észak-atlanti Szövetség szempontjából az is kulcsfontosságú, hogy a fegyveres erők felszereltsége kompatibilis legyen a NATO haditechnikájával és a sereg az egyes csapattestek szintjéig képes legyen az együttműködésre a NATO tagországok alakulataival.)

Fontos az ellenzéki pártok véleménye is, hisz a haderőreform végrehajtását 2010-ig, sőt bizonyos esetekben 2015-ig tervezik, tehát a reform jórészt az elkövetkező két szlovák kormány hivatali idejére esik. A védelmi minisztérium a politikai pártok közti konszenzus érdekében minden stratégiai dokumentumot megküldött véleményezésre az ellenzéki pártoknak is, hogy kifejthessék észrevételeiket. Ez a taktika idáig bevált, az eddigi stratégiai dokumentumokat sikerült egyhangúlag jóváhagyni. Jozef Pivarči, a védelmi minisztérium államtitkára továbbra is bizakodó: „A védelmi tárca és elsősorban Jozef Stank miniszter a reform kérdésében általános politikai konszenzusra törekszik. Minden lényeges koncepciót, még azelőtt, hogy a kormány vagy a parlament elé vinnénk, megtárgyalunk az ellenzék képviselőivel is. ĺgy volt ez a biztonsági, a védelmi és a katonai stratégia esetében is, és így van ez a 2010-es modellel kapcsolatban is. A közös hang megtalálása kulcsfontosságú nemcsak integrációs ambícióink szempontjából, hanem rendkívül fontos a fegyveres erők és az egész állam jövőjére nézve is. Ha ugyanis stratégiai feladataink és céljaink minden négy évben változnának, akkor állandóan egy helyben topognánk”

Az eddigi konszenzus ellenére azonban a koncepció maradéktalan végrehajtása problémákba ütközhet. A Dzurinda-kormány ugyanis működésének utolsó évében próbál elfogadtatni egy olyan reformot, amely egy évtizedre megköti az elkövetkező kormányok kezét a haderő átalakításának és a védelmi kiadásoknak a tekintetében.