Piros orrú doktorok és pártfogóik

Amióta Gary Edwards és Daniela Sejnová doktornő megkezdte áldásos tevékenységét Szlovákiában, létrejött a Piros Orr Bohócdoktorok Alapítvány. A hét bohócdoktor ma már heti két alkalommal látogatja a kramárei klinika gyermekonkológiai osztályát, s emellett rendszeresen megjelennek a kórház urológiai, ortopéd és neurológiai osztályán is. Kecskés Marika bábművész elmondása szerint mára a gyógykezelés aktív részeseiként tartják őket számon, sőt Szlovákia többi nagy kórházában is izgatottan várják a bohócdoktorokat. „Nagyon meghatott a kórházigazgatók és az osztályvezető főorvosok felkérése. Az új, országos projektünk éppen erre a megelőlegezett bizalomra épül. Bemutatkozó programunk keretében jártunk a zsolnai kórházban, a besztercebányai kórház gyermekonkológiai osztályán s a nyitrai, valamint a pozsonypüspöki gyermekklinikán. De így, heten ehhez már kevesen vagyunk, s az igazat megvallva non-profit szervezetként anyagi támogatásra is szorulunk. Az említett helyeken sokan felajánlották az adójuk két százalékát, és különféle, a beteg gyermekek között szétosztott ajándékokkal is megleptek bennünket. Munkánkról és eredményeinkről az Új Szó kedves olvasói bővebb információkat a honlapunkon szerezhetnek:

www.cervenynos.sk.

Minden felajánlást és adományt szívesen fogadunk, és nagyon várjuk azok jelentkezését is, akik szeretnének hozzánk csatlakozni! Célunk, hogy mindegyik város kórházában képzett bohócdoktorok dolgozzanak!”

Bohócdoktornak lenni nem egyszerű. Nem kell, hogy az illető feltétlenül színművész legyen (pedagógusok, szociális munkások s más érdeklődők is jelentkezhetnek), de nem árt a drámapedagógia alapjainak ismerete, némi improvizációs képesség, hangszeres tudás, kézügyesség és természetesen az átlagostól magasabb fokú empátia, önfegyelem... Az alsó korhatár is azért húsz év, mert ehhez a munkához nem elég a puszta lelkesedés. Munkát írtam volna? Nem, a bohócdoktorság nagyon is felelős hivatás! (-cz-)