Az alábbiakban következő cikksorozat számos, a pályázatírással kapcsolatos hasznos tudnivalót tartalmaz. A pályázatírási trükkök minden pályázónak segítségére lehetnek a pályázatírási folyamat rögös útján.
Pályázatírásról mindenkinek I.
Számos pályázati kiadvány jelent meg az elmúlt években hazánkban, külföldről is igen sok szerezhető be. E kiadványok hasznosak, ám mindegyikre vonatkozik, hogy „szakirodalom jellegűek”, viszonylag vaskosak és a súlyos elméleti alapokra való építettségük mellett kevésé közvetlenek. A tapasztalatok szerint a legtöbb polgári önszerveződésből kiinduló csoport, alapítvány, egyesület a pénzt jelöli meg a tevékenységéhez, működéséhez legfontosabb szükségletnek. A kérdésre pedig, hogy erre az anyagi forrást honnan teremtik meg, a válaszadók nagy része azt feleli, hogy pályázatíráson keresztül.
A pályázatírás csak egy módszer a sok közül
Más pénz- és támogatásszerzési módszerek is léteznek: tagdíjak, önkéntes munka, szolgáltatási díjak, hírlevelek, hirdetés, rendezvények. Mielőtt a pályázatírást választanánk célunk elérésére, fontos végiggondolni, mit, miért és hogyan csináljunk. Sokan először pénzt akarnak csinálni, hogy dolgozhassanak. Ez fordítva van az önkéntes munka és a pályázás esetén: előbb le kell tenni valamit az asztalra, tervezni kell, és csak aztán lehet a pénzt felhajtani érte (jó esetben).
A támogató és a pályázó viszonyáról elmondható, hogy bizonyos kifogások azon a felfogáson alapulhatnak, hogy a dotáció megszerzése után a támogatott a támogató intézménytől vagy személytől függ. Ebből sokan azt a következtetést vonják le, hogy más út nincs, mint e függő viszony elfogadása. De a támogatásszerzést más nézőpontból is megfigyelhetjük. Ennek lényege a következő: a támogatónak rendelkezésére áll valamilyen forrás (pénz, számítógép, valamilyen szolgáltatás). A pályázó csoportnak viszont vannak tagjai, munkatársai, akik rendelkeznek bizonyos szaktudással, tapasztalattal. Tehát az egész támogatásszerző folyamat két, egymástól eredetileg független, egyenrangú fél kapcsolatáról szól. A támogatásért folyamodó szervezetek a támogató független partnerei a pályázat beadásától kezdve a munka befejeztéig.
A sikeres támogatásszerzés lépései
A támogatás megszerzésére irányuló tevékenységek előtt az alábbiakat érdemes végiggondolni:
1. Miről is szól ez az egész támogatásszerzés?
2. Mikor érdemes támogatás után járni?
3. Milyen alapokkal kell rendelkeznie egy leendő pályázónak?
4. Hol találhatóak a támogatók?
5. Hogyan vegyük fel a kapcsolatot a lehetséges támogatókkal?
6. Mit tegyünk, ha visszautasítottak minket?
7. Mit tegyünk, ha megkaptuk a támogatást?
Az első fontos lépések között szerepel annak a tevékenységnek, programnak pontos leírása, amire a támogatást kérjük. Háttéranyagok: szakmai vélemények, tanulmányok, képek bemutatása is meghatározó lehet. A támogatót először csak a tevékenység közérthetőbb részével célszerű megismertetni. Támogatólevelek, újságcikkek, külső értékelések a szervezet sikerességét és hitelességét bizonyíthatják. Emellett a legtöbb támogató szeret előzetesen meggyőződni a támogatandó szervezet pénzügyi és munkavégzési megbízhatóságáról.
Egy szervezet készen áll a támogatásszerzési folyamatra, ha:
1. kidolgozott programja és munkaterve van
2. van éves költségvetése, vagy be tudja bizonyítani, hogy léte nem csak ettől a támogatástól függ
3. felelősséget tud vállalni a pénz elköltésének módjáért és a tervezett eredmények eléréséért
4. van információs anyaga a szervezetről
5. birtokában vannak a tevékenységéről szóló újságcikkek vagy más híradások
6. rendelkezik támogatólevelekkel, referenciákkal
7. tisztában van azzal, mit és hogyan tud nyújtani a támogatásért cserébe.
Aki nem rendelkezik mindezekkel, az se keseredjen el, azonban a tapasztalat azt mutatja, hogy azok, akik sikerrel végzik támogatásszerző munkájukat, a fent említett feltételeknek megfelelnek.
Még a pályázatírás írás előtt tájékozódni kell: a pályázati kiírás részletes feltételeiről, a pályázatot kiíró intézmény céljairól , a döntési mechanizmusról.
Gyakran felmerülő hibák a pályázatírás során:
– formai követelmények figyelmen kívül hagyása,
– a beadott pályázat nem illik a kiíró intézmény tevékenységi körébe,
– a pályázat túl rövid, kusza vagy túl részletes,
– a tevékenység céljának leírásában általánosságok vannak, konkrétumok nélkül,
– a költségvetés nem reális,
– a pályázatban a pályázó kirekesztő vagy kioktató hangnemben ír,
– a pályázó annak ellenére, hogy tudna, mégsem működik együtt másokkal. (Folytatjuk) (i, he)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.