Délelőtt tízkor már felmosták a vértócsákat, eltakarították a törmelékeket, a mesteremberek már a betört kirakatokat üvegezték. Hihetetlenül gyorsan tűntek el a vasárnap esti kettős merénylet nyomai a tel-avivi régi buszállomás környékéről.
Ott ült a járda szélén, a korláton, és egyszer csak felrobbant
– Itt ült a járda szélén, a korláton. Még fel is figyeltem rá, feszültnek látszott. És egyszerre csak felrobbant – mondja a merénylőről Slomo, aki hat hónapja munkanélküli és ezen a szegényes környéken tölti estéit. – Azután már csak azt éreztem, hogy vér folyik az arcomon. De nem az én vérem volt, hanem a szomszédomé, aki halálos sebeket kapott. Nagy mázlim volt.
Mindkét merénylő a testére erősített, 10-15 kiló robbanóanyaggal érkezett a helyszínre, valószínűleg Nablusz környékéről. A robbanás hatását növelte, hogy csavarokkal és más fémtárgyakkal rakták körbe a robbanóanyagot, és ezek a repülő fém alkatrészek okozták a legtöbb és legsúlyosabb sérüléseket. A téli időjárás segített a merénylőknek elterelni magukról a figyelmet: most mindenki kabátban jár és a kabát alatt el lehet rejteni a robbanóanyaggal telített öveket.
Tizenkét órával a merénylet után Benjamin, az órás, kinyitotta a boltját. ĺgy tett Cohen úr is, a szomszéd kávézó tulajdonosa. Az utcán lévő asztalokat és székeket tönkretette a robbanás, de bent a szűk teremben újra működik „az üzem”. – Az élet megy tovább, mit lehet tenni? De nem is akarunk behódolni a terrornak – mondja kissé mogorván.
Tel-Aviv egyik legszegényebb negyede terül el a régi buszpályaudvar körül. Az izraeliek közül, aki csak tehette, régen elköltözött. Helyüket román, thaiföldi, ghánai, portugál vendégmunkások foglalták el. Magyarok is vannak szép számmal, de közülük ezúttal egyetlen egyel sem találkoztam. Az eddig azonosított áldozatok között két román van és egy bolgár. A román állampolgárok azonosságáról és helyi illetékességéről a tel-avivi román nagykövetségnek tegnap még nem volt tudomása. A sebesültek között sok az idegen. Sokan féltek kórházba menni, mert illegálisan dolgoznak Izraelben és tartottak tőle, hogy letartóztatják és kiutasítják őket. A rendőrség, aggodalmaikat eloszlatandó, közleményben értesítette őket, hogy nem kezd eljárást a sebesült vendégmunkások ellen, sőt legalizálni fogja ittlétüket és még hozzátartozóikat is Izraelbe hozhatják.
Miért éppen itt hajtották végre a merényletet? Talán csak azért, mert az utcán sűrű tömeg volt. Számukra egyre megy, hogy zsidókat, arabokat, portugálokat vagy kínaiakat ölnek meg, csak minél többen legyenek. Nincs meggyő-zőbb tanúsága a merényletek értelmetlenségének. Palesztin szempontból pedig a kontraproduktivitásuknak. Hiszen minden terrorakció azok malmára hajtja a vizet, akik ellenzik és meg akarják gátolni a tárgyalásos megoldást és a palesztin célok elérését. Ezét is ítélte el a vasárnapi véres akciót szokatlanul egyértelműen a palesztin hatóság. A szélsőséges szervezetek – az Iszlám Dzsihád, a Hamasz – viszont egymással versengtek, hogy vállalják érte a felelősséget. A versengésbe az első órákban bekapcsolódott az Arafat mozgalmához tartozó „El-Aksza mártírjai brigádjai” is –, később azonban a brigádok visszakoztak: újabb verziójuk szerint nincs közük a merénylethez. Egyelőre bizonytalan, melyik szervezet követte el a támadást.
Ariel Saron kormányfő még az éjszaka összehívta a biztonsági kabinetet, amely három palesztin egyetem bezárásáról, a PFSZ Nemzeti Tanácsa jövő heti ülésének betiltásáról, a palesztin reformokról szóló londoni tárgyalásokra készülő palesztin küldöttség visszatartásáról, a palesztin gépkocsik forgalmának korlátozásáról döntött. Elvetette viszont Benjamin Netanjahu külügyminiszter javaslatát Jasszer Arafat azonnali kitoloncolásáról. Még az éjszaka folyamán palesztin üzemeket bombáztak helikopterek Gázában, és a hadsereg letartóztatásokat hajtott végre a megszállt területek több részén. Sajnos, ez nem változtat a tényeken: Tel-Avivban az elmúlt két évben 59, az egész országban 725 áldozatot szedett a palesztin terror, amelynek nem tudnak véget vetni.
„Saron kormánya csapdában van” – összegezte a helyzetet a Jediot Ahronot hírmagyarázója. „Erővel nem képes a maga javára eldönteni a konfliktust, nem hajlandó megkísérelni a tárgyalásos rendezést sem és nem akar egyoldalúan elszakadni a palesztinoktól, mert az feltételezné a zsidó települések kiürítését”.
Tel-Avivi, 2003. január
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.