Ötszáz műszaki jóslat

A XXI. században az élet mégse lett olyan, ahogy azt a régi scifi-írók lefestették, de az egyik vezető brit futurológus érdekes, a közeljövőben bekövetkező változásokat ígér.

– Változatosabb szórakozási lehetőségeink lesznek, egészségesebbek és gazdagabbak leszünk, s talán a szociális jólét is javul – vélekedik Ian Pearson, aki a BT Group’s BTexact Technologiesnek dolgozik és aki nemrég adta közre 500 jóslatának 30 évre szóló menetrendjét. Szerinte a XXI. század olyan űrkorszaki elmés szerkezeteket nem produkál, amilyeneket korábban megjósoltak, de a technikai fejlődés üteme egyre gyorsul, és nagyobb súlyt helyeznek az emberek a szabadidőre és az életstílusra.

2012-re megvalósul a Woody Allen Alvajáró című filmjében megálmodott, szexuális örömöket mesterségesen előidéző kellék, az orgazmatron. Négy éven belül a játékok érzelmileg interaktívak lesznek, reagálni fognak a velük játszadozó gyermekek emócióira. Ha már az emocionális játékok is kicsit rémisztőnek tűnnek, akkor a videotetoválás aztán végképp sokkolni fogja a szülőket. Ez abból áll, hogy a bőr alá mozgóképeket ültetnek be. Szintén 2006 lesz az az év, amikor a Jurassic Park című, dinoszauruszokról szóló film egy lépéssel közelebb kerül a megvalósuláshoz: újból életre keltik az első kihalt organizmust.

A jövőbelátás soha nem volt egzakt tudomány, Ian Pearson azonban 85 százalékos pontosságot mondhat magáénak azóta, hogy 1991-ben először összeállította előrejelzéseit. Sikeres jóslatai közé tartozik a robotkedvencek piacra kerülése és a jelenleg Walesben kipróbálás alatt álló, vezető nélküli tömegközlekedés kifejlesztése. A Mars-utazás ugyan még több évtizeddel odébb van, de Pearson jóslata szerint 2015-ben megvalósítható lesz, hogy űrhotel épüljön. A kalandvágyók ekkor Föld-közeli űrutazással is eltölthetik szabadságukat.

2030-ban a mélyhibernálással már évekre „konzerválni” tudnak majd embereket, így lehetővé válik a rendszeres Mars-utazás. Ugyanebben az évben az emberi agyat parányi, nanotechnológiával össze lehet majd kapcsolni számítógépekkel a molekulák és atomok szintjén. Agyunk ilyenfajta „kisegítése” azt jelenti majd, hogy soha semmit nem felejtünk el többé, és „turbinasebességgel” tudunk majd gondolkodni és reagálni.

– Képzeljük el annak gyakorlati hatását, ha agyunk milliószor gyorsabban működik – jegyzi meg Ian Pearson.

A robotok, a régi sci-fik főszereplői a közeljövőben végre elfoglalják az őket megillető helyet. 2007-ben emberszabású robotok gyári munkát fognak végezni, 2015-ben pedig kórházakban és odahaza majdnem minden feladat ellátására képesek lesznek. 2010-ben a show-biznisz csillagainak már egynegyede számítógép szülte „műsztár” lesz.

– Nemcsak fantasztikus, hanem ijesztő lehetőségek is nyílnak az emberiség előtt a menetrend szerint. A hadviselés új dimenziókat ölt: rovarszerű robotkatonákat és természeti katasztrófák előidézésével működő fegyvereket fejlesztenek ki. 2025-re már több lesz a robot, mint az ember a fejlett országokban. 2030-ban a robotok mentálisan és fizikailag kiválóbbak lesznek, mint az emberek, és talán nem hajlandók majd eltűrni alkotóik parancsolgatását. – jósolja Pearson hozzátéve, hogy „menetrendje” korántsem puszta fantázia szüleménye, hanem információkon alapul; az információs források közé tartoznak korábbi előrejelzések, ipari szakfolyóiratok, technológiai bulletinek és szakszemináriumok.

– Furcsa munkám van, voltaképpen a jövőben élek – mondja Pearson. – És elégedetlen vagyok a jelennel: 15 évet késett. A mai technikára másfél évtizedet vártam...