Összefügg a légszennyezés és a koronavírus magasabb halálozási aránya

A Harvard Közegészségügyi Iskolájának tudósai több mint háromezer amerikai megye adatait elemezték. A tüdőt károsító szállópor – pm2,5 – 2000 és 2016 közötti átlagos értékeit vetették össze több mint hétezer Covid-19 miatti halálozással, amelyek április 4. éjfélig következtek be az Egyesült Államokban.

Azt találták, hogy a pm2,5 köbméterenkénti egyetlen mikrogrammnyi növekedése összefüggött a halálozások 15 százalékos emelkedésével.

A tanulmány társszerzője, a Harvard biostatisztikusa, Francesca Dominici és kollégái a koronavírusos esetek és halálozások számának emelkedése miatt gyorsított ütemben végezték a kutatást, mert „erkölcsi kötelességüknek” érezték, hogy adataikkal segítsék a válság alatti döntéshozatalt. A munkát ezért kéziratban, a hivatalos megjelenés előtt hozták nyilvánosságra az adatokkal együtt, szakértői értékelése még folyik.

Dominici tudomása szerint ez az első országos tanulmány, amely a Covid-19 miatti halálozások és az egyik legelterjedtebb légszennyező közötti összefüggés számszerűségét határozta meg. A gyors információval azt akarta elérni, hogy az egészségügyi hatóságok jobban figyeljenek oda a legszennyezettebb területek lakosságának egészségére.

„Ezek azok a helyek, ahol nagyon komolyan kell venni a személyes távolság megtartását. Lehetséges, hogy rosszabb kimenetelű lesz a Covid-19 azoknál, akik úgy fertőződnek meg, hogy már gyulladás van a tüdejükben, mivel hosszú ideje lélegzik be a szennyezett levegőt” – magyarázta Dominici.

A tudósok szerint eredményeik alátámasztják a meglévő légszennyezési szabályozások érvényesítésének fontosságát, hogy megvédjék az emberek egészségét a járvány idején és utána is.

Dominici elmondta, kutatásuk ötletét az a megfigyelés adta, hogy a légszennyezésnek való hosszú távú kitettség miatt sok meglévő krónikus betegség – köztük szív- és tüdőprobléma – is súlyosabb lesz. Ezek a kórok önmagukban is növelik a Covid-19 miatti halálozás kockázatát.

A kutatók más tényezőket – jövedelem, testtömeg, dohányzás – is figyelembe vettek, mert ezek is kockázatfokozók.

Az új koronavírushoz hasonló kórokozókról készült korábbi kutatások azt mutatták, hogy a rossz levegő növeli a tüdőgyulladás kockázatát, és súlyosabbak a tünetek, ha valaki megbetegszik. A 2003-as SARS-járványról készült tanulmányok egyike kimutatta, hogy a szennyezettebb levegőjű régiókban élő fertőzöttek 84 százalékkal nagyobb eséllyel haltak bele a betegségbe, mint a tisztább területeken élők.