Olasz euróbojkott

Torino piacain kedd reggel kilenckor a Codacons fogyasztóvédelmi egyesület fiatal elnöke nyakkendőben-öltönyben osztogatta a röplapokat: „Egy napig ne vásárolj semmit! Ma mondj le a kávéról a sarki presszóban, ne telefonálj, ne menj fodrászhoz!” Hasonló jelenet zajlott le minden olasz város piacán, és a háziasszonyok lelkesen csatlakoztak a tiltakozó akcióhoz.

Ahogy az unióból sem szokás kilépni, az sem jutott eddig senkinek az eszébe, hogy az eurót „visszacserélje” a tavaly megszűnt nemzeti valutára. Ez gyakorlatilag lehetetlen vállalkozás lenne, nem csak azért, mivel a jelenlegi rendelkezések szerint az európai árfolyamrendszertől eltérően az 1999-ben beindult valutaunióból már nem lehet távozni. A maradásnak gyakorlati magyarázata is van: a pénzváltás jutalékait megspóroló államokat az árfolyam-kockázat megszűnése is visszatarthatja a kilépéstől.

Torinóban a kereskedők is csatlakoztak a tüntetéshez. A helyzet iróniája, hogy az áremelések jelentős részéért éppen a kereskedők a felelősek, akiknek igencsak vastagon fogott a ceruzájuk, amikor átszámolták az árakat líráról euróra. Az olaszok azonban nem általánosítanak, ők csak a ravaszkodó kereskedőkre és az euróra haragszanak.

Mindenki látja, hova emelkedtek az árak az elmúlt két és fél év alatt! – hangoztatták a fogyasztóvédők, akik álhírterjesztésért feljelentették a 2,8 százalékos inflációról beszélő statisztikai hivatalt. Az ő számításaik szerint a kapucsínó, a pizza és a patyolat ára 20 százalékkal emelkedett, a milánói buszjegy ára 30-cal, a cukkínié pedig több mint ötvennel. Szerintük az új pénz bevezetése óta az olasz családok évi 2800 euró többletkiadással találják szemben magukat, akkor is, ha csak cukkínit és paradicsomot vásárolnak.

Az olasz miniszterelnök 15 millió euróra (615 millió korona) pereli rágalmazásért az ellenzék vezérét. Piero Fassino ugyanis azt állította: Silvio Berlusconi bábként irányítja azokat, akik többmilliós korrupcióval vádolják a baloldali politikusokat. Berlusconi a BBC beszámolja szerint elfogadhatatlannak nevezte, hogy valaki a miniszterelnököt uszítással, sôt, egyenesen rágalmazásban való közvetlen részvétellel vádolja. Fassino válaszul bejelentette: viszontkeresettel él, melynek összege szintén 15 millió euró. A baloldalt érô korrupciós vádak célpontjai egyébként Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke, Lamberto Dini volt külügyminiszter és maga Fassino. A vádakat arra a vitára alapozzák, mely Róma és Belgrád között folyt a szerb telefontársaság magánosítása körül 1997-ben Szlobodan Milosevics elnöksége és Romano Prodi miniszterelnöksége idején.

Különösen, ha csak cukkíni és paradicsom található a fogyasztói kosárban, és megfeledkeznek a nagyobb, tartós fogyasztási cikkekről, melyek árára sokkal jótékonyabb hatással van az egységes piac és a közös valuta. Arról sem beszél senki, hogy a líra idején milliókban számoltak, most viszont az eurócentekben és kis eurós címletekben kiírt árak hatására könynyebben emelik le a polcokról a márkásabb árut, netán többet raknak kosarukba kedvenc termékeikből.

A római önkormányzat mindenesetre heti bevásárlólistát állított össze: hétről hétre megszabja, maximum mennyibe kerülhet a piacokon a zöldség-gyümölcs. Milánóban egy évre a buszjegyek árát akarják befagyasztani, és már olyan olasz szupermarket is akad, amely ismét lírában feltüntetett árakkal csalogatja vevőit. Mert az olaszok többsége a mai napig nem tanult meg euróval számolni.