Panoráma

Nyugati minták – nemzetállami képletek: 100 éve fogadták el az első csehszlovákiai alkotmányt

Az első világháború éveiben sokáig bizonytalan volt, milyen államforma mellett döntenek a csehszlovák államalapítás kezdeményezői. Masaryk még 1918 augusztusában is egy Habsburg uralkodó által vezetett királyság létrehozását, s ezzel a Cseh Korona történeti jogának megújítását tartotta célszerűnek.
ÚJ SZÓ ONLINE

2020. március 1. 19:28

Nyugati minták – nemzetállami képletek: 100 éve fogadták el az első csehszlovákiai alkotmányt
- Képarchívum

A végleges döntést a külföldi csehszlovák kormány által elfogadott – Masaryk és Beneš által 1918. november 18-án, Washingtonban és Párizsban egy napon közreadott – függetlenségi nyilatkozat jelentette. Az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat és az 1789-ben elfogadott francia Emberi és Polgárjogi Nyilatkozat dikcióját követő dokumentum – téves állítások, hamis és bizarr történeti érvek alapján – bejelentette a szakítást az Osztrák–Magyar Monarchiával, a Habsburg-dinasztiával, amelyet a cseh nemzet szabad akaratából trónja fosztottnak nyilvánított és bejelentette, hogy a „szabad csehszlovák nép és nemzet”. „Comenius népe”, a csehszlovák állam részére a köztársasági államformát választotta.

Az ideiglenes alkotmány

A csehszlovák államalapítás zaklatott, párhuzamosan több vágányon futó történetében az 1920. február 29-én elfogadott első alkotmány kétségkívül fontos mérföldkőt jelentett, hiszen addig a Csehszlovák Nemzeti Bizottság által 1918. november 13-án sebtében – Masaryk és Beneš és Štefánik, az ideiglenes csehszlovák kormány előzetes jóváhagyása nélkül – elfogadott ideiglenes alkotmány jelentette 16 hónapon át az új állam működését meghatározó alaptörvényt.

Ez jórészt az 1914 előtti osztrák és magyar törvények deklarált jogfolytonosságára támaszkodott, ami a kortársak szemében visszatetszőnek tűnt, hiszen Csehszlovákia éppen a dualista Ausztria–Magyarország nagyhatalmi felosztásának, nemzetállami átalakításának köszönhette létét. Mindenesetre az ideiglenes alkotmány alapján – a háború előtti parlamenti cseh pártok képviselőiből és a kooptált szlovák politikusokból – Prágában életre hívták a Forradalmi Nemzetgyűlést, amely első lépéseként kinevezte a 18 fős, össznemzeti koalíciós Karel Kramář vezette csehszlovák kormányt, illetve megválasztotta a köztársasági elnököt.  

November 14-én a Nemzetgyűlés 270 tagja közül jelen volt 256 képviselő, kétharmados többséggel Tomáš G. Masaryk lett a Köztársaság első elnöke. Három körülmény némiképp beárnyékolta az elnökválasztás ünnepélyes hangulatát. Karel Kramář miniszterelnök úgy kívánta időzíteni a választási eljárást, hogy Masaryk elnökké nyilvánítása a parlamentben pontosan a déli órára essék, és Prága harangjainak zúgása köszöntse a sikeres elnökválasztás hírét. A procedúra azonban közel félórás késéssel, a déli harangszó után kezdődött. Ráadásul a forradalmi nemzetgyűlésbe kooptált szlovák képviselőket szállító vonat nem érkezett meg Prágába. Így azután a cseh–szlovák egységet megjeleníteni hivatott aktus épp úgy csorbát szenvedett, mint ahogy a fővárosi harangokat sem sikerült megfelelően időzíteni.  Maga Masaryk pedig ekkor még az Atlanti-óceánon hajózott Európa felé, s így az elnöki esküt egy hónappal később, december 21-én tette le. Mindazonáltal ekkor már mindent elkövetett annak érdekében, hogy a végleges alkotmányban az elnöki jogkörök jóval erősebbek legyenek, mint amilyeneket az ideiglenes alkotmány meghatározott.

Az 1920. februári alkotmány előkészítése

A Forradalmi Nemzetgyűlésben, amelynek fő feladata a végleges alkotmány mielőbbi megalkotása és elfogadása volt, a legerősebb frakciót az Antonín Švehla vezette agrárpárt 55 képviselője alkotta. Švehla a Kramář-kormány belügyminisztereként igyekezett végig kézben tartani az alkotmány előkészítését és ellensúlyozni az egyre inkább nacionalista irányba sodródott, 1919 júliusában a miniszterelnökségről távozó Kramářt. Az igen erős cseh szociáldemokrata párt  53 mandátummal rendelkezett és aktívan bekapcsolódott a végleges alkotmány szociális jogi csomagjának kialakításába. A 41, majd 55 fős parlamenti szlovák klub tagjai kivételszámba mentek, mert nem pártalapon szerveződtek. Az alkotmányozási folyamatban, s különösen a csehszlovák nemzet, illetve a csehszlovák nyelv fogalmának alkotmányos meghatározásában fontos szerepet játszott Karol A. Medvecký, a Szlovák Nemzeti Párt titkára, de a csehszlovák nemzetfogalom ügyében már akkor is teljességel reménytelen volt tökéletes konszenzusra jutni.  

Az alkotmányozás szakértői, politikai előkészületei a párizsi békekonferencia elhúzódása, az országon belüli erős német ellenállás, a Magyar Tanácsköztársaság idején kirobbant háborús konfliktus, Kárpátalja Csehszlovákiának ítélése, valamint az ország belső katonai, gazdasági, politikai stabilitásának hiánya miatt tetemes késést szenvedtek. Tizenhat hónapon át az ideiglenes alkotmány értelmében a Köztársaság működését alapvetően az osztrák és magyar törvények csehszlovák többség javára átértelmezett rendelkezései határozták meg. Így például az 1907. évi magyarországi népoktatási törvény, az úgynevezett lex Apponyi igazán kapóra jött a szlovákiai magyar tannyelvű iskolák tömeges felszámolását, illetve a „csehszlovák” tannyelv bevezetését erőltető prágai és pozsonyi oktatáspolitikának.  

A Köztársaságnak tehát egészen az 1920 áprilisáig nem volt demokratikusan megválasztott parlamentje, mert a választásokat csak a végleges alkotmány elfogadását követően akarták kiírni. A Köztársaság csehszlovák nemzetállami jellegének megerősítése, alkotmányos rögzítése érdekében ugyanis tudatosan ragaszkodtak a kizárólagos cseh és szlovák képviselőkből álló forradalmi nemzetgyűléshez.

A csehszlovák nemzet függetlenségi nyilatkozata (részletek)

„A csehszlovák állam köztársaság lesz. A haladás folyamatos szolgálatában a Köztársaság biztosítja a lelkiismeret, a vallás, a tudomány, a művészetek szabadságát, a szólás- és sajtószabadságot, a gyülekezési és a petíciós jogot. Az egyházat különválasztjuk az államtól. Demokráciánk az általános választójogra épül: a nők a politikai, társadalmi és kulturális életben a férfiakéval azonos jogokkal rendelkeznek. A kisebbségi jogok védelmét az arányos képviselet biztosítja: a nemzeti kisebbségek azonos jogokat fognak élvezni. A parlamenti kormányzat elismeri a kezdeményezéshez és a népszavazáshoz való jogot. Az állandó hadsereget népőrség (milícia) fogja helyettesíteni.” 

Annak ellenére, vagy inkább éppen azért, mert az 1921-es népszámlálás szerint a Köztársaság 13,2 milliós összlakosságából a „csehszlovákokkal” szemben a 3,12 millió szudéta- és kárpáti német, 745 ezer szlovákiai és kárpátaljai magyar, a 461 ezer ruszin, 181 ezer zsidó, 76 ezer lengyel együttesen az ország több mint 35 százalékát alkotta. Ráadásul a két legkisebb  tartomány közül Cseh-Sziléziában az 1910-es adatok szerint 287 ezer német, 235 ezer lengyel és 214 ezer cseh nemzetiségű személy élt, azaz a csehek Szilézia felosztása előtt éppúgy kisebbségnek számítottak, mint a „csehszlovákok” a ruszin többségű Kárpátalján.

Mindezek az etnikai feszültségek az 1919 decemberében felgyorsult alkotmány-előkészítési folyamatban is erősen éreztették hatásukat. Különösen a Kramář vezette Nemzeti Demokratikus Párt képviselői részéről vált egyre érezhetőbbé a türelmetlen többségi nacionalizmus jogkorlátozó nyomásgyakorlása. Még inkább szembetűnővé váltak a többségi-kisebbségi különbségek, a német, magyar, ruszin pártok 1919 végi, 1920 eleji megalapítását követően.

Masaryk

Így például a csehországi polgári német kisebbségi pártok képviselői 1919. december 20-án felkeresték az 1919 júliusától a szociáldemokrata-agrárpárti koalíciós kormányt vezető Vlastimil Tusařt. Azt követelték, hogy az alkotmányozó országgyűlésbe hívják meg a Köztársaság valamennyi nemzetiségének képviselőjét. A kormányfő elutasító válaszát  követően Rudolf Lodgman, a szudétanémet politikai élet vezető személyisége sürgette a Forradalmi Nemzetgyűlés feloszlatását, és elengedhetetlennek tartotta valamennyi nemzetiség képviselőjének a bevonását az új parlamentbe. Természetesen sem Tusař, sem a csehszlovák többség nem kívánt azonban lemondani a „nemzeti forradalmi diktatúrának” is nevezett átmeneti időszakban a nemzeti kizárólagosság jegyében meghozott döntésekről. Ezek ugyanis lehetővé tették számukra, hogy a végleges alkotmány, s vele együtt a köztársaság nemzeti és nemzetállami jellege egyértelművé váljék.

2) A februári alkotmány preambuluma

„Mi, csehszlovák nemzet, megerősíteni kívánjuk a nemzet tökéletes egységét, be akarjuk vezetni a köztársaságban az igazságosság rendjét, biztosítjuk a csehszlovák haza békés fejlődését, s az ebben az államban élő valamennyi polgár közboldogulását, mint ahogy a következő nemzedékek számára a szabadság áldását, 1920. február 29-én Nemzetgyűlésünkben elfogadtuk a Csehszlovák Köztársaság alkotmányát (….) Ugyanakkor mi, csehszlovák nemzet kijelentjük, arra törekszünk, hogy ez az alkotmány és hazánk minden törvénye történelmünk szellemiségét tükrözve, egyszersmind az önrendelkezés jelszavát tartalmazó modern alapelveknek megfelelően érvényesüljön; mert a nemzetek szövetségéhez mint művelt, békeszerető, demokratikus s haladó nemzetként kívánunk társulni.”

Emberarcú nacionalizmus

A nemzetgyűlés 24 fős alkotmánybizottságának közel száz értekezletén Švehla belügyminiszter felügyelete és Masaryk elnök állandó ellenőrzése alatt, pártpolitikusok és államjogászok kiélezett vitákat folytattak a végleges alkotmány alapkérdéseiről. Az alkotmányozó forradalmi nemzetgyűlés elé 1920. január 8-án került az addig csupán bizottsági, belügyminisztériumi és szakértői csoportokban tárgyalt alkotmánytervezet szövege. Február 27-én tűzték napirendre az alkotmánytervezet szövegének általános vitáját.

A meglepően rövid, mindössze 6 fejezetből, 134 paragrafusból álló, 23 oldalas alkotmányszöveg élén álló preambulum az amerikai és francia mintát követve, de a „nép” megjelölés helyett a „csehszlovák nemzet” fogalmát használta.

A többi fejezetben viszont már nem bukkan fel a „csehszlovák nemzet”, helyette a „Csehszlovákia polgárai” kifejezés szerepel. Ez arra enged következtetni, hogy a szöveg készítőinek és – a preambulum, valamint az alkotmányhoz kapcsolódó nyelvtörvény készítésére különösen odafigyelő – Masaryk elnöknek az volt a szándéka, hogy a „csehszlovák” nemzetfogalom valójában a csehszlovák állampolgári közösség, egyfajta új politikai nemzet értelmezést kapjon.

CSR

A februári alkotmány a klasszikus nyugati – francia, amerikai, osztrák – mintáknak megfelelően ügyelt a törvényhozói, végrehajtói hatalom és igazságszolgáltatás egyértelmű különválasztására, és engedett Masaryknak a köztársasági elnöki jogkörök megerősítésében. Megpróbált egyensúlyi helyzetet teremteni a kormány és a köztársasági elnöki jogkörök közt, ami azt eredményezte, hogy a csehszlovák végrehajtó hatalomban az elnöki jogkörök jóval gyengébbek maradtak, mint például az amerikai gyakorlatban, s megközelítőleg a 19. század végi franciaországi prezidenciális rendszernek feletek meg. Masarykot azonban az 1920-as években többször is bírálták, amiért nem mindig törekedett a kormány tagjaival való szoros együttműködésre. A parlamenti pártok vezetőiből létrehozott alkotmányban nem szereplő, informális döntéshozói testületet, az úgynevezett Pětkát pedig gyakran használta a kormány tevékenységének a közvetett befolyásolására.  

Az ötödik fejezet hangsúlyozottan deklarálja az emberi és polgári szabadságjogokat. Az utolsó, hatodik fejezet pedig „nemzeti, vallási és faji kisebbségek” védelmére vonatkozó cikkelyeiben az 1919. szeptember 10-én  Saint Germain-ben aláírt csehszlovák kisebbségi szerződés alapelveit rögzítette.
A törvénytárban 121. szám alatt szereplő februári alkotmány szövegéhez további 19 alkotmány-, illetve kiegészítő törvény kapcsolódott. Egyebek mellett a csehszlovák köztársaság létrehozását szabályozó törvény, a 122-es számú csehszlovákiai nyelvtörvény, a 123-as választási, illetve a 126-os számú közigazgatási törvény. Minden jogos kritika ellenére érdemes rögzíteni, hogy az örök időkre szánt – végül csupán 1948-ig, valójában inkább csupán 1938 októberéig érvényes – első csehszlovák alkotmány kimagaslott a kelet-közép-európai térség nemzetállami alaptörvényei közt. Tény ugyanakkor, hogy a multietnikus Köztársaság alapvető problémáinak, az ország nemzeti, nemzetiségi és regionális különbségeinek, a cseh–szlovák viszonynak, Kárpátalja deklaráció szintjén megmaradt autonómiájának, a nemzeti kisebbségek önkormányzati igényeinek kezelésére alkalmatlannak bizonyult. Emiatt azután a két világháború közti rövid húsz év alatt Prága kisebbségpolitikáját – a nyelvtörvény pozitívumai ellenére – mindvégig egyfajta emberarcú nacionalizmus jellemezte.

Szarka László

Támogassa az ujszo.com-ot

Nehéz időkben van a legnagyobb szükség gyors, megbízható tájékoztatásra. Jövőnkről, biztonságunkról, egészségünkről csak hiteles információk birtokában dönthetünk. Az ujszo.com ezért dolgozik. A gazdaság megroppanásával ugyanakkor hirdetési bevételeink csökkennek.

Ahhoz, hogy továbbra is fontos információkkal tudjuk segíteni olvasóink döntéseit, nélkülözhetetlen marad a szerkesztőség alapos, összehangolt munkájának fenntartása. Hisszük, hogy most van a legnagyobb szükség ránk.

Ezért kérjük olvasóinkat, ha lehetőségük van rá, támogassák az ujszo.com működését. Számítunk Önökre! Önök is számíthatnak ránk! Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra! Köszönjük.

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
Családok tízezreinek lehet komoly gondja a hiteltörlesztéssel

Családok tízezreinek lehet komoly gondja a hiteltörlesztéssel

patika

Szájmaszkokon kívül lázcsillapítókat és vitaminokat vásárolnának a legtöbben

Szombati piaci körkép Komáromból

Szombati piaci körkép Komáromból

fertot

Egyes felületeken három napig is életben marad a koronavírus

Juhos Ferenc

Juhos Ferenc: Nem kell pánikba esni, hiszen Isten kezében vagyunk

koronavírus Olaszország

Olaszországban csökkent a halottak száma

Legfrissebb galériák
Olvasta már?

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

Új Szó logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.