Pozsony. Az egyetemre készülő fiataloknak durván hat, illetve tíz hét gondolkodási idejük van arra, hogy eldöntsék, melyik felsőoktatási intézményben szeretnének továbbtanulni. Az egyetemek többségében ugyanis hagyományosan február 28-án, illetve március 31-én zárul a jelentkezési határidő.
Négy jelentkezőből három bekerül
Válogatni van miből
Az országban jelenleg húsz nyilvános, tíz magán és három állami egyetem működik. A múlt évben három új felsőoktatási intézmény jött létre, mindhárom magánalapítású. Válogatni tehát van miből. A felvétel kérelmezéséhez szükséges jelentkezési lapok beszerezhetők egyebek mellett középiskolákban, egyetemeken és az erre kijelölt boltokban. Letölthető természetesen a felsőoktatási intézmények honlapjáról is. A felvételi kérelmet a szükséges igazolásokkal értelemszerűen a jelentkezési határidő végéig kell postán vagy személyesen eljuttatni a kiválasztott intézménynek. A jelentkezők egyszerre, egy felvételi eljárásban több különböző képzési szintre, illetve ugyanazon képzési szinten belül több felsőoktatási intézménybe, karra, szakra is jelentkezhetnek. Rendelet nem szabja meg, hogy egy személy párhuzamosan hány egyetemre adhatja be jelentkezését.
A felvételi eljárás díja 500-1500 korona
Az egyetemeknek meghatározott időn belül, általában legkésőbb négy hónappal a jelentkezési határidő lejárta előtt közzé kell tenniük a felvételi kritériumrendszert, az esetleges vizsgamentesség követelményeit, a felvehető létszámot és a vizsgáztatás egyéb feltételeit. A felvételi eljárás díja egyetemenként változó, körülbelül 500-1500 korona. A felsőoktatási intézmények egy jelentős részében nem tartanak felvételi vizsgát, erről egyébként az egyes karok vezetői döntenek. A vizsgamentesség több esetben a jelentkezők létszámától, illetve a középiskolai előmeneteltől függ. Ha mégis hirdetnek felvételi vizsgát, többnyire írásban kérik számon a hallgatójelöltek tudását és felkészültségét. A művészeti képzést biztosító egyetemek által megkövetelt tehetségvizsgákat általában januárban vagy májusban tartják. A hagyományos, írás- vagy szóbeli felvételik időpontja az esetek többségében június.
Mivel a felvételi vizsgákat az egyetemek általában egymáshoz közeli időpontokra hirdetik meg, a jelentkezőknek érdemes alaposan fontolóra venniük, képesek lesznek-e egyszerre több, akár teljesen eltérő követelményeket támasztó felvételi vizsgára készülni. Megtörténhet ráadásul, hogy a felvételi vizsgák időpontja egybeesik. Az egyetemek általában igazolást kérnek a sikeres felvételizőktől, hogy a megadott időpontban valóban beiratkoznak.
Jelentős a lemorzsolódás
Szlovákiában évente átlagban 50 ezren tanulnak tovább, részben nappali, részben levelező tagozaton. Az egyetemek négy jelentkezőből hármat felvesznek. Míg viszonylag sokan vágnak neki egyetemi tanulmányoknak, aránytalanul kevesen fejezik be. Tavaly csak mintegy húszezren fejezték be felsőfokú mesterképzésben végzett stúdiumukat. Hasonló a helyzet a felsőfokú alapképzéssel is. A felvett hallgatók jelentős része lemorzsolódik mind az öt-, mint a hároméves képzés során. Szlovákiában a produktív korú lakosság csupán 12%-ának van felsőfokú végzettsége. Az Amerikai Egyesült Államokban ez az arány 38, Finnországban 33, Belgiumban 29%. Tavalyelőtt a hazai felsőoktatási intézményekben 35, a múlt évben pedig 38 ezren kezdték meg a tanulmányaikat nappali tagozaton. (-cz-e)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.