Napjaink konyhája

Mi szem-szájnak ingere

A mi korosztályunk megízlelte, pontosabban ette a szocialista konyha remekeit, pult alatti konzervjeit, beérte évente pár darab banánnal és mandarinnal – aztán a rendszerváltás után tátott szájjal néztük a begyűrűző, addig nem ismert és kóstolt élelmiszereket, alapanyagokat. Míg addig csak kétfajta rizst ismertünk (a kereket meg a hosszút), hirtelen felfedeztük az vadrizst, a hántolatlan barna rizs, később a tiltott kínai császári feketerizst vagy a ma már majdnem mindennapos basmati rizst. Aztán, hogy ugyanennél a példánál maradjunk, megjelent a vörös rizs, a speciális olasz rizottórizs, a japán sushirizs, felbukkant a látókörünkben a zöld pehelyrizs, a jázminrizs. Mint látható, az elmúlt harminc év alatt hozzánk is sok minden eljutott a nagyvilágból, de még mindig nem minden, hiszen rizsből a világon csaknem 500 fajta létezik.

Mindez érvényes csaknem minden alapanyagra, hiszen olyan gazdag kínálatot nyújtanak az élelmiszerboltok, speciális bioboltok és csemegék, hogy olykor nem is tudjuk, mit kezdjünk vele. Hetente újabbnál újabb, érdekes, sokszor meghökkentő alapanyagra bukkanhatunk, persze nemcsak a boltokban, hanem a világhálón is, ahol mérhetetlenül sok tanács, hasznos vagy haszontalan, pontatlan információ segítheti vagy nehezítheti a konyhai tevékenységünket.

Az elmúlt évtizedekben jócskán felértékelődött a konyhaművészet.

Nem véletlenül, hiszen a munkán kívül általában az evés az a biztos tényező, amely közösségileg is összeköti az embereket. A médiában az étkezésről, főzésről szóló cikkek a legolvasottabbak közé tartoznak, receptkönyvek százai jelennek meg, főzőiskolák, tanfolyamok nyílnak, gasztronómiai fesztiválok, bemutatók szerveződnek. A tévécsatornákon főzőversenyek, cukrász- és szakácsolimpiák láthatók. Élménykonyhák, speciális éttermek nyílnak és csábítják a fogyasztókat.

A hazai és kontinentális fogásokat kínáló éttermek, büfék mellett betörtek a világszerte ismert gyorsétkezdék, éttermi láncok. Egzotikus konyhák vetették meg lábukat, népszerűsítve ikonikus ételeiket, receptjeiket, igy ma már nem lepődünk meg, a kisebb településeken is találunk gyrosos- vagy hamburgeresbódét a hagyományos lángosos vagy hotdogos mellett.

A kínai, a vietnámi, a thaiföldi konyha mellett felbukkantak az arab, a török és a balkáni falatozók, mediterrán ételekkel, mindenekelőtt olasz(os) pizzákkal és pastákkal pedig – némi túlzással – minden sarkon találkozunk.

Böjtölés és más diéták

Az utóbbi évtizedekben egyre inkább előtérbe került a tudatos étkezés is. Bár a fiatalabb korosztály jelentős rrésze a fogyasztás ölelésében eléggé egészségtelen életmódot folytat, a változtatás reményében sokan fordulnak különféle diétákhoz, alternatív étkezési módokhoz, kúrákhoz.
Ma már a böjt kifejezés kapcsán elsősorban nem az egyházi ünnepek jutnak eszünkbe, hanem inkább a detoxikáló kúrák. Rengeteg diéta ígér súlycsökkenést, nem véletlenül, hiszen a kor egyik legnagyobb problémája a túlsúlyosság és a civilizációs betegségek.

Természetesen tudnunk kell, hogy milyen diétára is van szüksége a szervezetnek. Az orvos által előírt diéták (pl. a sótlan diéta, a zsírszegény diéta, a cukorbetegek diétája) mellett ugyanis megjelentek mindenféle alternatív diéták, amelyek tengerében nehezen tájékozódik a laikus fogyasztó, és nehezen tudja felmérni, valóban az adott étrendre van-e szüksége. Ma már egyre több étterem, ételkiszállító konyha épít erre a piacra, és biztosít pl. vegetáriánus, vegán, allergénektől mentes, paleo vagy egyéb diétás menüket a vendégeinek.

A bőség zavarában sokáig figyelmen kívül hagytuk az élelmiszerek minőségét. A nagy élelmiszeripari cégek az óriási kereslet kielégítése során sokszor az alapanyagok minőségének a kárára termelnek. Az olcsó, vizezett felvágottak mellett a hirtelen füstölt húsok, vegyszerekkel tartósított élelmiszerek tömege található meg az üzletláncokban, és bár ma már sokan tudatosítják a gyenge minőségű élelmiszerek jelentette egészségi kockázatokat, a bio- és gazdaboltok termékei árban elérhetetlenek az átlagembernek. A tudatos étkezés egyre népszerűbb irányzatának egyik alaptétele, hogy sokkal jobban figyeljünk az ételek eredetére, összetételére. Emellett meg kell birkóznunk a generációnkat érintő különböző betegségekkel, allergiás reakciókkal, így sokan áttérnek a glutén-, laktóz-, hisztamin-, cukor- vagy húsmentes ételekre.

Számítógépes konyha

A modern életstílus egyik legjellemzőbb jelensége a mobil applikációk alkalmazása, és ez a trend nem kerülte el a gasztronómiát sem. A napi rohanás után sokszor nem marad idő, energia a főzésre – se a bevásárlásra, a recept keresgélésére. Ilyenkor hívható segítségül az okostelefon.

Egyes divatos főzőapplikációk például azzal könnyítik meg a dolgunkat, hogy észszerű tanácsokat adnak, a hűtőben, éléskamrában megtalálható alapanyagokból mit lehet hirtelen elővarázsolni.
Sok neves séf teszi közzé az alkalmazásokban tanácsait, tippjeit és receptjeit, de ezeken kívül is számos ingyen letölthető program, recepttár létezik, melyet felhasználhat a főzni akaró mobiltulaj.
Sőt, ma már az intelligens háztartás fogalma sem teljesen sci-fi, hiszen kaphatók olyan hűtőszekrények, amelyek programja maga figyeli az élelmiszerek szavatosságát, frissességét, és persze a hiányukat is, és rövid üzenetben figyelmezteti a tulajdonost.

Számos olyan háztartási kisgép létezik, amely beilleszthető az okoskonyhába, és a telefonunkon keresztül bármikor elérhető. A nagyon kényelmesek és folyton időhiányban szenvedők életét az éttermi applikációk könnyítik meg: segítenek kiválasztani az ízlésüknek, pénztárcájuknak és elképzeléseiknek megfelelő éttermet, bisztrót a megadott helyen.

A modernizált világ modern megoldásokat nyújt olyan alapvető dolgokban is, mint az étkezés és a bevásárlás. Naponta újabb és újabb lehetőségek nyílnak a gasztronómia világában is.

Kossár Lajos Luigi