Nagyszombat ünnepe Jézus halálára emlékeztet

Nagyszombaton az egyház szertartásain a hívek Krisztus szenvedéséről és haláláról elmélkednek.

A nagyszombati, húsvéti ünnepet megelőző virrasztással, illetve az ahhoz kapcsolódó vigília szertartásával érkezik el a keresztény egyházak legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus feltámadt halottaiból, hogy minden egyes embert megváltson bűneitől.

A szertartás során a liturgia részvevői átélik Krisztus feltámadását, a világosság győzelmét a sötétség fölött, az egyiptomi rabságból, a sátán szolgaságából való szabadulást, lelkük föltámadását, és egyúttal ünneplik a keresztfán szerzett megváltásukat is.

A nagyszombati vigília templomi szertartása a IV. századra nyúlik vissza. A ma is jól elkülönülő négy lényegi rész már akkor kialakult: a fény liturgiája, az igeliturgia, a vízszentelés és az áldozati liturgia (eucharisztia).

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkársága összegzésében utal arra: a fény liturgiájában a fényköszöntő rítus az ókori lámpagyújtás ősi szertartásából fejlődött ki. A tűzszentelés a pogány tavaszi tüzek ellensúlyozására alakult ki a Frank Birodalomban, Róma a XII. században vette át a szokást. Ekkor vált általánossá a bevonulási körmenet is.

A vigília következő eleme, a húsvéti gyertyához kapcsolódó ősi szertartás a galloknál nyerte el mostani formáját. A húsvéti gyertya meggyújtása Krisztust, a "világ világosságát" idézi fel a keresztények előtt.

A nagyszombati liturgia során a mise Glória részénél ismét megszólalnak a korábban elhallgató harangok, az orgona és a csengők. Az olvasmányok és az evangélium ismertetése után következik a keresztkútnál végzett vízszentelés. Ha vannak felnőtt keresztelendők, ekkor kapják meg a beavató szentségeket (a keresztelés mellett a bérmálást és az elsőáldozást), ahogy az már az ősegyházban is gyakorlat volt. Ha nincsenek, a közösség akkor is megújítja a keresztségben tett fogadalmait, vagyis hitet tesz Isten mellett és ígértet tesz arra, hogy ellene mond a sátán kísértésének.

A vigília ünnepét az eucharisztia zárja le, melynek során Jézusnak a kenyérről és borról az utolsó vacsorán mondott szavait elevenítik fel, és lehetőség nyílik az áldozásra.

A húsvéti vigília szertartását szombat este, többnyire sötétedés után mutatják be. A legtöbb helyen ahhoz kapcsolódóan, másutt húsvétvasárnap, a reggeli mise keretében tartják a feltámadási körmenetet, amelyen a hívők a külvilág számára is bizonyságát adják hitüknek és örömüknek.

Nagyszombaton véget ér a negyvennapos böjt, a körmenetből hazatérő családok ünnepélyesen elfogyasztják a nagyrészt sonkából és tojásból álló húsvéti vacsorát.