Moszkva City helyett új városháza épül

A jellegzetes moszkvai hagymakupolák is megihlettek egyes tervezőket Moszkva önkormányzata új városházát szeretne. A Tverszkaja utcában található régivel nemcsak az a baj, hogy kinőtte az apparátus, hanem tulajdonjogi viták is folynak körülötte, az állam is igényt tart a műemlékvédelem alatt álló épületre. Jurij Luzskov főpolgármester politikusként tudja: Oroszországban a föderációs központtal huzakodni legalábbis kétesélyes vállalkozás. A városatyák tehát új helyszín után néztek, és rövid töprengés után úgy döntöttek, a régóta dédelgetett Moszkva City-tervezetet pofozzák át. Az eredeti elképzelések szerint a Moszkva City-program keretében a város új üzleti negyede épült volna fel a Kremltől néhány kilométerre levő Krasznaja presznya rakparti üres telkeken. A beruházás azonban az elmúlt években döcögött. Beigazolódtak az ingatlanpiaci szakemberek félelmei: a magánbefektetők nem láttak fantáziát a grandiózus fejlesztési tervekben. A városatyák most úgy vélik, két legyet ütnének egy csapásra, ha nem tisztán üzleti, hanem félig önkormányzati negyed épülne ide. Sikerülne egy helyre csoportosítani a városi adminisztráció mintegy 7,5 ezer alkalmazottját, s az önkormányzati beruházás új életet lehelhetne a döglődő City-projektbe is.

A döntést tett követte, és kiírták a nemzetközi építészeti pályázatot. Az érdeklődés hatalmas volt: a világ minden tájáról – Argentínától Ciprusig – 146 pályamű érkezett. Ez persze érthető is, hiszen a győztes a 260 millió dolláros beruházás 3–4 százalékát kitevő javadalmazásra számíthat. Újra beigazolódott azonban, hogy a mennyiség nem feltétlenül jelent minőséget is. A szakma igazi nagymenői közül senki sem jelentkezett. A beérkezett terveket négy-öt kategóriába lehetett beszorítani. A pályázatok egy része a szeptember 11-én megsemmisült New York-i Világkereskedelmi Központ két tornyának utánérzése. A második csoportot a kozmikus, futurista elképzelések uralták. Akadtak tervek, amelyek a Kreml bástyáira rímelő motívumokkal díszítették volna a tervezett felhőkarcolókat, és persze felbukkantak olyan praktikus munkák is, amelyek legnagyobb fogyatékossága az volt, hogy hiányzott belőlük az egyéniség.

A külföldi építészeket is felvonultató zsűri nem volt elragadtatva. A szakemberek jelzői közül a „középszerű” volt a legenyhébb. A döntnökök szerint a pályaművek nem számoltak a helyi adottságokkal. Az új negyednek szervesen kellene illeszkednie a moszkvai rakpartok képéhez. A városháza új épületeivel szemben alapvető elvárás, hogy ne csak a City kapujaként szolgáljanak, hanem funkcionálisak és egyediek is legyenek. Andrej Cserhipov, a zsűri elnöke azt nyilatkozta, „másodlagos frissességű” ötleteket kaptak. „Egyetlen pályamű sem hordoz magában teljesen új, célszerű és konkrét építészeti koncepciót. Nyugaton mindezt már megépítették a hatvanas-hetvenes években. Úgy tűnik, pályázatunkon a világ építészetének harmadik és negyedik vonala vett részt” – vélekedett. Első nekifutásra nem is született végeredmény: a városháza a zsűri által felterjesztett öt pályamű közül egyiket sem találta méltónak a megvalósításra. December elején hirdették ki a győztest: két orosz építész, Mihail Hazanov és Anton Nagavicin személyében. Az ő elképzeléseik szerint az új városháza négy magasépületből állna, amelyeket átjárógalériák kötnének össze. Az átjárókban konferenciatermek is helyet kapnának, az épületegyüttes előtt pedig teret alakítanának ki. Ehhez lapos, a folyó irányába ereszkedő, lépcsőszerű épület csatlakozna: a városi duma „főhadiszállása”. Hazanov és Nagavicin terveivel sem száz százalékig elégedettek a város vezetői. Jurij Luzskov főpolgármester kikötötte, hogy egyik épület sem lehet 30 emeletesnél magasabb. A város vezetői az átrajzolás után döntenek véglegesen a megvalósításról. Jurij Bocsarov, az orosz és a New York-i építészeti akadémia tagja szerint a fő probléma nem az épület formája, hanem az, hogy a város nem gondolta át, milyen infrastrukturális és közlekedési nyomással járna egy ilyen új negyed megjelenése. – Ha megvalósul a projekt, ezen a helyen naponta átlagosan 200 ezer ember fordul meg. A közlekedési kapcsolat azonban megoldatlan. Ehhez a jelenlegi szint minimum ötszörösére kellene bővíteni a kapacitásokat. Ellenkező esetben megbénul az egész városrész forgalma – figyelmeztet a szakember.

A Moszkva Cityre kiírt nemzetközi pályázat kudarca azt bizonyítja, hogy az orosz főváros – legalábbis egyelőre – nem hozza lázba az építészet világ-klasszisainak fantáziáját. De, úgy tűnik, a szakma oroszországi élvonala sem túlságosan aktivizálta magát. Igaz, ők pontosan tudják, hazájukban milyen alapon választanak győztest ilyen nagyságrendű beruházásoknál.