Mindenkinek jusson elég élelem

A határozat célkitűzése meglehetősen merész, ugyanis már most látszik, hogy a jelenlegi ütemben haladva az említett keretszámot legföljebb 2030-ra lehetne teljesíteni. Ha a 2015-ös határidőt tartani szeretnék, akkor a rosszul táplált lakosság létszámának a mainál gyorsabb ütemben, tehát évente 25 millióval kell apadnia. Jacques Diouf, a FAO főtitkára többször felrótta a gazdag államoknak, hogy az éhség elleni harc ügyét is önző érdekeiknek, a piac törvényeinek rendelik alá, nincs valódi politikai szándék e világprobléma megszüntetésére. A holnapig tartó világélelmezési csúcstalálkozó nyitónapján elfogadott dokumentum leszögezi: a világ országainak öszszehangoltan kell megvívniuk az éhezés elleni harcot, meg kell akadályozniuk, hogy az élelmiszer bármiféle politikai és gazdasági nyomás eszközévé válhasson. A zárónyilatkozat értelmében az éhség elleni küzdelemben a kormányoknak, a nemzetközi szervezeteknek, a civil szervezeteknek és a magángazdaságoknak „nemzetközi szövetségben” kell összeforrniuk, ennek jegyében kell összehangolniuk minden tevékenységüket. Fontosnak tartja a határozat, hogy mindenki hozzáférhessen az élelmiszerhez, a vízhez, a termőföldhöz, a hitelhez és a megfelelő technológiához. Szem előtt kell tartani – áll a nyilatkozatban –, hogy a szegénység csökkentése és az élelmezésbiztonság fenntartása érdekében fejleszteni kell a mezőgazdasági termelést. E téren különösen a vidék felkarolása a legsürgősebb feladat, elsősorban ott, ahol a legnagyobb a nyomor (főleg Afrika szubszaharai körzetében). Az éhség elleni küzdelemben meg kell erősíteni a FAO, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az UNICEF központi szerepét. A FAO-t a csúcs résztvevői felruházzák azzal a feladattal, hogy állítsa össze az élelmezésbiztonság vezérelveit tartalmazó intézkedési csomagot, amelyre a különböző államok támaszkodhatnak. A világexporttal kapcsolatos tevékenységet a dokumentum szerint a jövőben abba az irányba kell terelni, hogy az vegye figyelembe a fejlődő országok igényeit is. Elsőrendű szempontként kell kezelni, hogy az emberiség legelesettebbjei, különösen a gyermekek megfelelő táplálékhoz jussanak. Ezzel párhuzamosan új lendületet kell adni a különféle betegségek elleni harcnak, főleg az AIDS, a malária és a tuberkulózis legyűrésére. Az élelmezés és a mezőgazdasági termelés területén a dokumentum külön hangsúlyozza a nők elengedhetetlen szerepét, az iskolai oktatás fontosságát. Elsősorban a fenntartható fejlődést szorgalmazza a halászat és az erdőgazdálkodás terén. (NSZ, ú)

Az ígéreteket nem követték tettek

Jacques Diouf, a FAO főtitkára elismerte, hogy az 1996-ban, ugyancsak Rómában tartott élelmezési csúcs óta nem csökkent, sőt tovább nőtt az éhezők száma. Az ígéreteket ugyanis nem követték tettek. Diouf szerint az éhezés elleni program papíron már rég megvan, jelentős költségvetési döntések is születtek, de további évi 24 milliárd dollárra volna szükség. Ezért a FAO zárónyilatkozata felszólítja a fejlett országokat: tegyenek konkrét erőfeszítéseket annak érdekében, hogy nemzeti összterméküknek legalább 0,7%-át fordíthassák a fejlődő országok gazdaságának felkarolására. Ma ugyanis ezt a korábban vállalt arányt egyetlen ország sem éri el, az USA esetében e mutató csak 0,1%. (ú)