Milliók hollétét tartja nyilván egy kínai cég

Az AP amerikai hírügynökség beszámolója szerint a Victor Gevers által fellelt adathalmazban az emberek személyes neve, igazolványszáma, születési ideje és munkahelye mellett folyamatosan frissülő helymeghatározó (GPS) koordináták szerepeltek, amelyek úgynevezett nyomkövetőktől, egy arcfelismerő kamerarendszertől származtak. A rendszer jegyzi, hogy milyen helyeket látogattak meg az emberek. Az adatbázis 24 óra alatt 6,7 millió GPS-koordinátával frissül.

Védtelen adatbázis

Gevers elmondta, hogy az általa talált adatbázis egy SenseNets nevű arcfelismeréssel foglalkozó sencseni cégé volt, és a vállalat hónapokon át teljesen védtelenül hagyta, az bárki számára elérhető volt. 

„Egy 12 éves is tönkretehette volna – jegyezte meg Gevers.

A holland szakember a társalapítója egy informatikai biztonsággal foglalkozó nonprofit alapítványnak, amely online sebezhetőségeket kutat fel, majd figyelmezteti az érintetteket. Ezért a SenseNetsnek is jelezte, hogy mit talált, és ezt követően már nem tudott hozzáférni az adatokhoz.

Hszincsiangban ujgur és kazah muszlimok is élnek. Jogvédők szerint Kína a térségben több mint egymillió embert átnevelő táborokba zárt, ahol gyakorlatilag a kultúrájuktól próbálják megfosztani őket. Peking szerint erről szó sincs; a cél a radikalizálódás megakadályozása, a táborban lévők pedig szakképzést kapnak. A Gevers által talált adatbázisban szereplők többsége, 54,9 százaléka az ország többségét kitevő han kínai, 28,3 százaléka ujgur, 8,3 százaléka pedig kazah  volt.

Kamerák a temetőkben

Egy kazah nemzetiségű nő, aki elhagyta Kínát és már Kazahsztánban él, az AP-nek elmondta, hogy kínai lakóhelyén házi őrizetben kellett élnie, és 2017-ben még a temetőkben is kamerákat szereltek fel. Arról számolt be, hogy egyszer bevitték a rendőrségre, lefényképezték, ujjlenyomatot és hangmintát vettek tőle, és közölték vele, hogy ezek alapján külföldön is tudják majd azonosítani.

Joseph Atick arcfelismerési szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a technológia most már szinte az egész világon rendelkezésre áll, és Nyugaton csak a személyiségi jogok garantálása állja útját annak, hogy egyes államok hasonló tömeges megfigyelési rendszert építsenek ki.

Victor Gevers elmondta, hogy a SenseNets adatbázisának megtalálása komoly etikai dilemma elé állította.

Mint mondta: nagyon dühös lett, amikor rájött, hogy a hszincsiangi ujgurok tömeges megfigyelésére alkalmas rendszert fedezett fel, és egyetlen paranccsal megsemmisíthette volna az egész adatbázist. Neki azonban nem az a dolga, hogy „bíró és ítéletvégrehajtó” is legyen egy személyben.

Nyomon követ és ellenőriz

Hszi Csin-ping elnök Kínájában a párt az élet szinte minden területére befurakodott, így a vallás területére is, és nem csak az iszlámot vette célba: a kínai hatóságok földalatti keresztény gyülekezeteket is felszámoltak, Bibliákat égettek, Jézus képét Hszi portréjával helyettesítették, vagy éppen levették a félholdat a mecsetek tetejéről – közölte korábban az AP. Az amerikai hírügynökség szerint a párt mindeközben folyamatosan növeli képességét arra, hogy nyomon kövesse és ellenőrzése alatt tartsa az ország milliárdos lakosságát, Hszincsiang pedig megfelelő terep arra, hogy a kormány letesztelje a vonatkozó módszereket. 

A vezetők sem ússzák meg

Még a kínai energiavállalatok vezetőit is megfigyelés alatt tartják, és ők sem ússzák meg az internálást, ha a kínai hatóságok gyanúsnak találják őket. Sok esetben a kisebbséghez tartozás és a külföldre utazás már önmagában gyanús, még hivatalos kiküldetésben is – derül ki abból a riportból, amelyet csütörtökön adott közre a dpa német hírügynökség.

A dpa több olyan ember családtagjaival is beszélt, akik kínai állampolgárok, de nem han kínaiak, hanem muszlimok, és Közép-Ázsiában dolgoztak kínai vállalatoknak, majd Kínába rendelték őket, és nyomtalanul eltűntek, s minden valószínűség szerint internálták őket.

A dpa Kirgizisztánban találta meg Aszel Alimkulovát, aki Dolethan Sairbek élettársa. Sairbek kínai kazah, aki egy Kirgizisztánban működő kínai vállalatnál dolgozott vezető beosztásban, pénzügyi igazgatóként. Rendszeresen utazott Kínába munkaügyben. Ezek az utak nagyjából egy-egy hétig tartottak. Hasonlóra készült 2016 őszén is. Elbúcsúzott Alimkulovától, és 10 éves kisfiuktól, akik nem látták őt soha többé. Pár nappal elutazása után azt mondta a feleségének, hogy a cége ellenőrizni akar valamit, és tovább kell maradnia. Az üzleti út több hónaposra nyúlt, de Sairbek és Alimkulova mindennap tudott beszélni egymással telefonon. Ez így ment csaknem egy éven át, amikor is Sairbek 2017 októberében többé nem jelentkezett. „Azt mondta, hogy nem tud mit tenni, nem tud kijutni, és aztán eltűnt” – mondta el a dpa-nak élettársa. A munkáltatója tudatta később Alimkulovával, hogy a férfi „átképzőtáborba” került. Az asszony eleinte azt remélte, hogy élettársát csak rövid időre zárják be, és utolsó reménye, hogy a nemzetközi sajtó rá tudja irányítani a figyelmet az internálásokra.

Mi gyanús?

A Human Rights Watch emberi jogi szervezet tavaly átfogó jelentést készített a muszlim kisebbségekkel szembeni kínai intézkedésekről. A jelentést szemléző Foreign Policy című folyóirat 48 pontból álló listát állított össze, amelyet a megkérdezettek legalább egyike említett mint gyanús körülményt, amely miatt valaki tárgyalás nélkül azonnal internálótáborba kerülhet. A listán az olyan gyanús dolgok mellett, mint hogy valaki külföldre utazik, olyasmik szerepelnek, hogy gyanús, ha valaki napkelte előtt reggelizik, van iránytűje, beszélt valakivel, aki járt már külföldön, ha valaki rendelkezik sátorral, túl sok gyereke van, vitába száll egy kínai illetékessel, nem fogyaszt alkoholt, WhatsAppot használ, nem dohányzik, nyilvánosan gyászol, mecsetbe jár, külföldön készült videófelvételt néz, imádkozik vagy böjtöl. Gyanús az is, aki szakállat növeszt, az anyanyelvén beszél az iskolában vagy egy hivatalban, bármilyen vallási jelképet visel, a hagyományok szerint temetkezik, vagy a rendőrség értesítése nélkül tart nagyobb összejövetelt. (MTI/AP/dpa)