Miért van szükség az alvásra?

Az éjszaka az alvás ideje – legalábbis az ember és igen sok állat számára. De vannak olyanok is, akik nappal alszanak, mások pedig látszólag sohasem. Miért van szükség az alvásra? Minden állat szokott aludni? És vajon álmodnak-e közben?

Az emberről elég könnyen megállapítható, hogy ébren van-e (persze színlelni is lehet az alvást, de ez már más kérdés). Az emlősök legtöbbjére vagy a madarakra is elég rápillantani, hiszen alváskor jellegzetes testtartást vesznek fel. A hüllőknél már korántsem ilyen egyszerű a helyzet: jó részük még a szemét sem képes lehunyni, és a testhelyzetük sem változik meg különösebben. Honnan tudjuk hát, hogy alszik-e, s egyáltalán szokott-e aludni a béka, a csiga vagy a giliszta?

A FÉREG NEM ALSZIK

Ahhoz, hogy egy állat aludni tudjon, agyra van szüksége. Az olyan egyszerű felépítésű állatoknál, amelyeknek még agya sincs, nemigen beszélhetünk alvásról. Már a puhatestűekről is tudjuk azonban, hogy életüknek napszakos ritmusa van: másképp, mással töltik a nappalt és az éjszakát. Bogarakat, lepkéket is láthatunk mozdulatlanul pihenni, ám ha megérintjük őket, rögvest kereket oldanak, anélkül, hogy ki kellene dörzsölniük az álmot a szemükből.

ÁLMODIK-E A KROKODIL?

Az agy működése elektromos hullámokat kelt, amit a tudósok egy műszerrel, az elektroencefalográffal tudnak mérni. Három jól elkülöníthető állapotát tudják így megkülönböztetni az emberi agynak: az ébrenlétet, az alvást, és az álmot. Az álmodást az agynak egy olyan része hozza létre, amely a hüllőknél még nem alakult ki, így tehát ők még bizonyosan nem álmodnak. A madarak egyszerre csak rövid ideig, egy-egy másodpercig álmodnak; az álmodás valójában az emlősök jellegzetessége.

MĺG ALSZOL, AZ AGY DOLGOZIK

Az ébrenlét során a gerincvelőben olyan anyag termelődik, amely az állatot alvásra kényszeríti. Ha ezt az anyagot teljesen éber állapotban lévő állatba injekciózzák, elalszik tőle. Úgy tűnik tehát, a természet valamiért „fontosnak tartja”, hogy aludjunk, és erre meg is van az oka.

Alvás közben az agy egyáltalán nem tétlenkedik: feldolgozza az ébrenlét eseményeit, osztályozza az emlékmorzsákat. Vannak dolgok, amelyeknek a feldolgozásához több idő kell; ez lehet az oka annak, hogy igen nagy megrázkódtatás után az emberek olykor több napot is átalusznak. A kemény munkához energiára van szükség: az agy alvás közben több cukrot és oxigént fogyaszt, mint ébren! Ezért van az, hogy csak jól kiszellőztetett szobában lehet jóízűt aludni.

NE MOZDULJ: ALUDJ!

Az alvás azonban másra is jó. Álmában minden állat kiszolgáltatottnak tűnik, ám ez csupán a látszat. Valójában az állatok különféle körülményekhez alkalmazkodtak: az egyik számára a nappal jelent kedvezőbb körülményeket, a másik számára viszont az éjszaka. A nappali életmódot folytató állat éjjel rosszul lát, ezért nagy hátrányban van az éjszakai ragadozókkal szemben. Nagyobb biztonságban van tehát, ha nem sokat mozgolódik, hanem nyugton marad, sőt lehetőleg el is rejtőzik. Egy állattól azonban nem várható el, hogy ezt ésszel felfogja, és saját érdekében csöndben üldögéljen alkonyattól hajnalig. Kell valami, ami egy helyben tartja, megakadályozza, hogy a vesztébe rohanjon – és ez az alvás. Erre utal az, hogy a tengeri emlősök igen kevés alvással beérik, a szárazföldi ragadozók gyámoltalan, magatehetetlen kölykei viszont jóformán állandóan alszanak: ez biztosítja, hogy ne hagyják el rejtekhelyüket, míg anyjuk vadászik.

DELFINEK FÉLÁLOMBAN

A macska is teljesen megfeledkezik magáról, s kényelmes testhelyzetben elnyúlva durmol. Az apróbb állatok is megengedhetik maguknak a mély alvást, biztonságos rejtekhelyre húzódva. A pele vagy a denevér napközben oly mélyen alszik, hogy alig lehet felébreszteni. A nagytestű növényevő állatok ugyanakkor igen éberen, sokszor állva pihennek, bármelyik pillanatban készen arra, hogy felriadjanak és meneküljenek (éppen ezért álmodnak keveset). Különleges a cetek alvása: mivel folyamatosan úsznak, és levegőt venni fel kell jönniük a felszínre, egyszerre csak az agyuk egyik féltekéje alszik, míg a másik a mozgásukat irányítja. Az ember irigyelheti is őket: milyen jó is lenne, ha félálomban is eltalálnánk a szünet után az iskolába!