Miért barnák a folyók?

London. A savas esők megritkulásával az ipari országok folyói és tavai barnára színeződtek, de ez nem a szennyezés jele, hanem egy természetesebb, iparosítás előtti állapoté – mutatták ki brit szakemberek. A Nature nemzetközi tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban a szakemberek arról az öt éve felfedezett jelenségről számoltak be, hogy mivel a hetvenes évek óta ritkábbak a savas esők, a szerves szénvegyületek oldhatóbbak lettek, s az esőzések könnyebben belemossák ezeket a folyókba, tavakba, ettől színeződnek barnára – olvasható a BBC News honlapján. Minél kevésbé savas a föld, a szénvegyületek annál könnyebben oldódnak.

A savas esők a hetvenes években voltak a leggyakoribbak – miattuk erdők, tavak, sőt épületek mentek tönkre –, de ma már szigorúbbak a szabályozások, ezért váltak ritkábbá, de csak a fejlett országokban. Savas esők lényegében főként a szén elégetése során a légkörbe jutó szennyező anyagok (kén, nitrogén) miatt keletkeznek, akkor, amikor ezek reakcióba lépnek a vízzel.

A legtöbb ember az elszíneződést szennyeződésnek hiszi, de ez tévedés. Ugyanakkor a víziparnak elég sok pénzt kell költenie az elszíneződés eltávolítására is – mutattak rá a szakemberek.

Mindazonáltal az elszíneződés újabb problémákat is okoz, így például egyes helyeken alig engedi a felszín alá hatolni a napfényt, emiatt a növényekben sem képes olyan mélyre hatolni, mint korábban – mondják a kutatók.