Pozsony. A Robert Fico – a külföldi szkepszis ellenére – szociáldemokratának vallja kormányát, az elmúlt évben azonban ezt a szociális szférában és a gazdaságban sem nagyon sikerült bizonyítania: mindössze három említést érdemlő intézkedést valósított meg, melyek ebbe az irányba mutattak.
Mi vár a nyugdíjrendszerre
Mindhármat éles kritika fogadta mind a gazdasági, mind a szociális elemzők részéről: a minimálbér 700 koronás emelését életveszélyesnek mondták a munkaadók, de nagyon veszélyesnek tartották gazdasági elemzők is. A karácsonyi nyugdíj ugyan gesztusértékű, de 1-2 százalékkal magasabb valorizáció többet segített volna a nyugdíjasoknak. A harmadik intézkedést is sokan helytelenítették, mivel az elsőszülött gyermekeknek járó 11 ezer koronás kiegészítő támogatás – az alaptámogatással együtt összesen 15460 korona – diszkriminatív a később született gyermekekkel szemben. A kormány azzal érvel, hogy az első gyermek a „legdrágább”.
A szociális tárca idén két, sokakat érintő jogszabály módosítására készül: a munkatörvénykönyv változása több millió munkavállalót és sok ezer munkaadót érint, a nyugdíjrendszer átalakítása pedig az ország egész lakosságát, igaz az eddig kiszivárgott hírek szerint a legsúlyosabban a nyugdíjpénztárak 1,5 millió ügyfelét érintheti. Kisebb módosítás vár a gyesre is, és Viera Tomanová munka-szociális és családügyi miniszter jelezte azt is, hogy a minimálbér és a hozzá kapcsolódó járulékok rendszerét is átalakítaná.
Kérdőjelek a nyugdíj körül
A legnagyobb titkolózás a nyugdíjrendszer átalakítása körül tapasztalható. A kormányalakítás után kiszivárgott elképzelések – a második pillérbe jutó járulék mértékének 9-ről 6 százalékra való csökkentése –, majd ennek cáfolatai után rövidebb nyugodt időszak következett, melyet karácsony előtt Robert Fico zavart meg. Újra felvetette a Szociális Biztosító várható milliárdos hiányának problémáját, és a telhetetlen magánnyugdíjpénztárakkal kezdte ijesztgetni választóit. A magánnyugdíjpénztárakba idén több mint 20 milliárd korona folyik be, ennek harmadát, tehát közel 7 milliárd koronát takaríthatna meg a biztosító a 3 százalékpontos csökkenéssel. A hiány tehát még mindig 13-14 milliárd lenne. A biztosítottak hosszú távon komoly veszteséget könyvelhetnének el egy ilyen változással, egyes elemzések szerint akár 6 ezer koronával csökkenhet nyugdíjuk, mivel a megtakarításuk – átlagkereset esetén – egymillió koronával lesz alacsonyabb. A jogszabálytervezetet március végére ígéri a minisztérium, így leghamarabb júliusban léphet életbe.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.