Mi az ázsiai barna köd?

Az ázsiai barna köd is beilleszkedik a terjeszkedő ózonlyuk és a sarki jéghegyolvadások – a klímaváltozás vagy drámaibban, éghajlati katasztrófa – slágerei közé. A New Scientist szaklap szerint mintegy 1 millió ember hal meg Indiában évente a barnaköd-kórok, azaz súlyos légúti betegségek miatt. A barna köd közrejátszik a szumátrai és nepáli (esetleg az ausztráliai?) erdőtüzekben. A Himalája-hegység csúcsai fölött gomolyog sűrűn a barna köd, vaskos foszlányai pedig India, Nepál, Afganisztán, Burma, sőt Délkelet-Kína és egyes indonéz szigetek fölött is feltünedeznek. De mi is a barna köd? Nem új fizikai jelenség, már régóta közismerten jelen van a világ egyik legnagyobb hegysége felett. Kérdés, milyen kémiai elemek alkotják, mennyiben vannak forrásai a levegőben, a vízben, esetleg az altalajban. Valójában nem tudjuk, mi a barna köd. Azt se nagyon, mennyiben van reális összefüggése az erdőtüzekkel, nem ismerjük fizikai mozgási törvényeit. Eddig délkelet-ázsiai öszszefogás sem született meg a kutatásban. A brit lap idézi Suwido Limint, Borneo közép-kalimantáni egyetemének kutatóját, aki hosszú idő óta vizsgálja az indonéziai erdőtüzek okait. Stábjával a tőzeges erdei mocsáros altalaj felső és mélyebb rétegeit vették szemügyre, amelyekből viszonylag gyorsabban illan, párolog vagy hajszálgyökereken a korábban ismerttől eltérő rétegekbe vándorol a korábban meglévő éltető talajvíz. Pedig ez a nedvesség őrizte meg eddig az ázsiai fenyveseket és akadályozta meg a gyakori erdőpusztulásokat. Ugyanez a kutató kétségbeesve panaszolja, hogy nem csak az erdei tőzeges talajvizek apadnak, hanem azok a kormányzati támogatási pénzek is, amelyek korábban reményt nyújtottak arra, hogy az egész indiai szigetvilágra kiterjesszék a csakugyan globális jelentőségűvé váló interdiszciplináris kutatásokat. Limin megjegyzi, sok millió dolláros projektek során mérték fel az erdőtüzek okozta károkat, ellenben fikarcnyi se jutott a tűzvészek keletkezésének, valamint a lángok terjedésének talajkémiai és geofizikai okainak kinyomozására. Más helyütt a lap jelzi, hogy a száraz évszak karakterisztikus jelensége olyan koromfelhők megjelenése, amelyek több hatalmas szomszéd ország városait beborítják időről-időre, s még mindig nem tudják róluk pontosan, mennyiben okozzák helyi ipari szennyeződések, és mennyiben nehezen fékezhető erdőtüzek gomolygásai. Megfejtetlen tehát egyelőre a barna felhő titka, de nem megfejthetetlen, derül ki a cikkekből, riportokból. A New Scientist, jó szokása szerint, a téma átfogó, több tudományágat felölelő megközelítése mellett foglal állást, jelezve azonban, hogy a felhő terjedése lehet ugyan globális probléma, de egyelőre sokkal inkább a regionális ázsiai összefogás segíthetne a talány megfejtésében, nem lehet Londonból vagy Washingtonból megoldani ezt a problémát. A projektek finanszírozásából viszont a gazdag országoknak ki kell venniük a részüket. Más oldalról viszont a folyóirat azt is jelzi, hogy bármenynyire is szörnyű szám az egymilliós felhőhalál Indiában, ez a milliárdos lakosú ország korai haláleseteinek csak töredéke. (MH)