(Képarchívum)
Megfejtették, miért olyan aránytalanul nagy az emberi agy
Amerikai kutatók azonosították azt a három gént, amely kulcsszerepet játszhatott az emberi evolúció mérföldkövének számító aránytalanul nagy agy kialakulásában.
Ez a három, csak az emberben található gén 3-4 millió évvel ezelőtt jelent meg, éppen azelőtt, hogy a Homo sapiens elődei – a kövületek szerint – látványos agykoponya-növekedést kezdtek mutatni – közölték a Cell című tudományos lap aktuális számában megjelent tanulmány szerzői.
A három, szinte azonos gén, valamint egy negyedik, nem működő társuk, az úgynevezett NOTCH2NL gének olyan géncsaládból erednek, amely évmilliókkal ezelőtt jelent meg, és az embrionális fejlődésben játszik szerepet. A NOTCH2NL gének különösen aktívak az agykéreg idegi őssejtjeinek tárhelyén. Az agykéregben található a legmagasabb szintű mentális funkciók, a megismerés, a nyelv, a memória, az értelmezés és az öntudat irányítása.
A kutatók azt találták, hogy ezek a gének késleltetik az embrió őssejtjeinek idegsejtté érését, ennek eredményeként nagyobb számú érett idegsejt termelődik ebben az agyi régióban.
A majom- és emberszerű tulajdonságokkal is rendelkező Australopithecus afarensis faj nagyjából abban az időben élt Afrikában, amikorra a tudósok a négy gén megjelenését teszik.
A négy gén az ember legközelebbi genetikai rokonaiban nem található meg: az orangutánoknak nincs, a gorilláknál és a csimpánzoknál viszont megvan a gének nem működő rokona.
A Homo sapiens két, mára kihalt „unokatestvére”, a neandervölgyi és a gyenyiszovai ember azonban rendelkezett velük.
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.