<p>Bocsárszky Attila, a Kassai Thália Színház művésze a kérdésre: egy pályája derekán lévő színész elmondhatja-e már, hogy volt egy csúcsidőszaka, amikor nagyon ment a szekér?</p>
Maszk nélkül: … akkor most talán bacsó volnék
„Persze, hogy volt. Főleg az elején. Minden darabban benne voltam. Ráadásul a főiskola után Kassán elkezdtem vendégeskedni az Állami Színházban, ahol a mai napig is rendszeresen játszom. De hogy a kérdésedre egészen konkrétan válaszoljak: az igazi csúcs akkor volt, amikor nagyjából egy időben a Thália Színházban A fösvényt játszottam, az Állami Színházban szlovákul pedig az Othellót.” Hogy kezdődött a színészsége? Nagy feladat-e egy magyar anyanyelvű színésznek, amikor egyik nyelvből a másikba, szinte percre készen kell váltania? Vár még rá az igazi nagy szerep? Mi lenne, ha nem színész volna? Többek közt ezt is megtudhatják, ha elolvassák a Vasárnapban Kiss Péntek József interjúját.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Korábbi cikkek a témában
2017. 04.24.
Vendégségben a VASÁRNAP A csatai Romano Kherben
2016. 12.27.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.