Bécs. Szent Márton a mai Szombathely környékén született, a hagyomány szerint Krisztus után 316-ban egy római tiszt fiaként. 397-ben bekövetkezett halála óta szentként tisztelik, s nevéhez számos ünnep kötődik, köztük a november 11-én tartott Szent Márton-napi libalakomáké.
Márton-napi libalakoma
Márton fiatal korában egy római lovas centúrió katonája lett, s egységét az egykori Galliába, a mai Franciaországba helyezték. A keresztény hitre tért Mártonról a hagyomány azt tartja, hogy midőn egy télen Amiens-ben egy didergő koldussal találkozott, kardjával félbevágta piros tiszti palástját, s megosztotta a koldussal. Annyira szerény volt, hogy amikor meg akarták választani Tours püspökévé, elbújt a megtiszteltetés elől egy baromfiólba, de a gágogó libák elárulták hollétét. Mártont később Gallia apostolává avatták, s halála óta az őt eláruló libáknak kell életüket áldozni, hogy az emberek méltó módon emlékezhessenek Szent Mártonra. Az osztrák népi hagyomány szerint Márton hozza meg a telet, a német néphit szerint Márton napján, november 11-én mutatkozik meg, hogy milyen lesz a tél. „Ha fehér szakállt lenget a szél, hosszú lesz és kemény a tél” – tartja a paraszti naptár. Bortermő vidékeken már régen szokásba jött, hogy Márton napján töltenek első ízben az újborból. A Márton-napi hagyományokhoz tartozik, hogy régebben a gyerekek kis lámpásokkal vonultak fel este Szent Márton dicső tetteiről énekelve. A legismertebb, s máig élő hagyomány azonban a Márton-napi libalakoma. Csak Ausztriában évente 250 ezer liba esik a szokás áldozatául. Az osztrák sajtó már jóval az ünnep előtt felhívta a figyelmet arra, hogy nem mindegy, milyen libát eszünk, s miként készítjük el, de bármilyen legyen is a lakoma, nagyon sok kalóriát tartalmaz. Leginkább olyan libát kell enni, amelyet nem mesterségesen hizlaltak, hanem legelőn nőtt fel. Mivel azonban ilyenből nincsen elég, a boltokban általában Kelet-Európából importált, mélyhűtött, hizlalt libát árulnak. Akár legeltetett, akár tömött a liba, húsa nagyon kalóriadús: míg tíz dekagrammnyi csirkehúsban 166 kalória van, addig ugyanyennyi libával 342 kalóriát veszünk magunkhoz, s ehhez jönnek a köretek – figyelmeztet Alois Mattersberger, az osztrák közszolgálati televízió sztárszakácsa, de úgy véli, ha egy évben csak egyszer, Márton napján eszünk ilyet, abból baj nem lehet. Mattersberger receptje szerint az egész libát sóval és kevés borssal kell fűszerezni, meg kell tölteni, s húslevessel, a húslevesbe való nyers zöldséggel és hagymával érdemes sütni mintegy három óráig. Akad, aki esküszik, hogy úgy lesz jó ropogós a sült, ha az utolsó órára megkenjük egy kis mézzel. Ausztriában a libához krumpligombóc és párolt vörös káposzta jár.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.