Magyar–szlovák határtalan terv

Lassan tűnniük kellene a soroknakSomogyi Tibor illusztrációs felvétele „Nekünk nagyon jó lenne, ha könynyebb lenne átlépni a határt, ugyanis én szlovák vagyok, de Letkésen mentem férjhez, emiatt sűrűn járunk át Ipolyszalkára” – mondta egy gyermekével sétáló fiatal nő a szlovák határ mellett fekvő Letkésen, aki szerint „a legjobb az volna, ha a határ éjjel-nappal nyitva lenne, így nem kellene kora este hazaindulnunk, hogy a nyolc órai határzárásra ideérjünk.”

GYALOG A ZÖLDHATÁRON

A Letkés–Ipolyszalka határátkelőt 80 százalékban a helyiek használják, naponta ezer ember fordul meg itt. Nyáron ez a szám megduplázódhat, ugyanis a letkésiek átjárnak a szlovákiai strandra is. Egy felnőtt belépő Szlovákiában ugyanis sokkal olcsóbb. A helyi bolt eladónője szerint minden olcsóbb Szlovákiában, a sajt, a tej, a benzin is, ezért érdemes átmenni. Sok falusi hetente jár át vásárolni vagy a rokonokat meglátogatni. A határőrök, akiknek nagy része helybéli, már jól ismerik a rendszeres határátlépőket.

Letkéstől hét kilométerre egy kis faluban, Ipolydamásdon nem mindig használják a hozzájuk legközelebb eső letkési határátkelőt. Fiatalok gyakran a két országot elválasztó Ipoly folyón „ruccannak át” a túloldali Helemba községbe. Nyáron ugyanis a folyó annyira kiszárad, hogy néhány kőre lépve száraz lábbal át lehet jutni, hogy aztán a „határátlépők” olcsó sört igyanak Helembán, vagy a diszkóba menjenek. Néhány éve egy híd is összekötötte a két települést, de az áradás elmosta. ĺgy maradtak a kövek. A hídon egyébként ünnepeken vagy búcsú alkalmával lehetett átmenni Szlovákiába. „Nincs esze annak, aki egyszer nem megy át Helembára az Ipolyon át” – mondta egy munkából hazafelé tartó fiatalember. „Napközben is át lehet sétálni a folyón, a határőrök nem foglalkoznak velünk” – tette hozzá egy tizenhat éves fiú. Az Ipoly mintegy száz kilométeren át természetes határ Szlovákia és Magyarország között. A folyó mentén a határt piros tetejű oszlopok jelzik. Az Ipolyban elvileg még fürdeni sem lehetne, annak határelválasztó szerepe miatt.

SCHUSTER HATÁRT NYITNA

Rudolf Schuster szlovák köztársasági elnök javaslata arról, hogy még az EU-csatlakozás előtt nyissák meg a két ország határait, többféleképpen értelmezhető. A határok most is nyitva vannak, tehát inkább az a kérdés, hogy miként lehetne még egyszerűbbé tenni az átlépést. Mivel arról egyelőre nincsenek hírek, hogy a két ország közötti vámvizsgálatok megszűnnének, a vámunió, vagyis az EU-tagság előtt, aligha elképzelhető, hogy a határőrök levonuljanak a határállomásokról a vámosok előtt.

„Az uniós kalendárium szerint az új tagországok közötti határszakaszokon a schengeni határőrizeti rendszer bevezetéséig, vagyis legalább három évig várni kell arra, hogy mindenféle akadály nélkül kelhessünk át a magyar–szlovák határon. 2004. május elseje után már nem lesznek itt a vámosok, a határőrök azonban maradnak” – mondja Orodán Sándor, a magyar határőrség szóvivője.

A szóvivő közölte, Magyarország szlovákiai, szlovéniai és ausztriai határszakaszán már április 17-e óta egyszerűsített ellenőrzés után kelhetnek át a magyar állampolgárok. Az úgynevezett schengeni minimumellenőrzési rendszer, amely Szlovákiában csak júliustól indult be (és működését nem sokkal később, a pápalátogatásra hivatkozva egy időre felfüggesztették), lehetővé teszi, hogy a kötelező útlevél-ellenőrzés és pecsételés helyett csak szúrópróbaszerűen nézzék át a magyar utazók okmányait.

EGY HETE TÁRGYALNAK

A magyar határőrség szakemberei már újabb könnyítésekre tettek javaslatokat a szlovák félnek. A Schuster által ismertetett javaslatok ezzel egybeesnek, a kétoldalú tárgyalások pontosan egy hete kezdődtek meg a két fél között. „Az itt felvetett változatok között akad olyan, amely jelentősen megváltoztatná a szlovák–magyar határ átlépésének módját: még inkább meggyorsítaná a forgalmat, ha mindkét fél csak a belépő forgalmat ellenőrizné. Arról is folynak a tárgyalások, hogy az útlevél mellett a forgalomban lévő személyi igazolványok valamelyike elegendő legyen ezen határszakasz átlépésére. Mindezt kétoldalú államközi egyezmény szabályozza, természetesen az uniós szabályok tiszteletben tartásával” – mondta Orodán Sándor, aki hozzátette: a magyar fél kész arra, hogy már a csatlakozás előtt bevezessék a könnyítéseket.

A schengeni rendszer átvételére a tervek szerint legkorábban 2007. január elsején kerülhet sor, és ezután a magyar–szlovák határ is az övezet belső határának minősül majd, ahol megszűnik a határőrizet. A szabad átkelést azonban bármelyik ország felfüggesztheti, különleges alkalmakkor (például csúcstalálkozók idején) vissza lehet állítani az ellenőrzőpontokat. A zöldhatár felügyelete ezután is megmarad, igaz, más formában: a határőrök az ország egész területén ellenőrizhetik az úti okmányokat. Elvben fennáll a lehetősége annak, hogy az egyik ország uniós külső határőrizetének felkészülését az unió nem tartja megfelelőnek, és 2007-ben még nem léphet be a schengeni zónába. ĺgy az is elképzelhető, hogy a 670 kilométeres magyar–szlovák határ egyszerre az unió külső határa is lesz. Orodán Sándor szerint ez nem valószínű, már csak azért sem, mert az uniónak sem érdeke, hogy a többi országot arra kényszerítse, hogy a külső határokon érvényes szigorú határőrizetet építtessen ki.

JELENLEGI HATÁRHELYZET:

Van útlevél-ellenőrzés, de szlovák és magyar állampolgároknál csak szúrópróbaszerűen. Nem pecsételnek, nem szkennelik az okmányokat, de van vámvizsgálat.

LEHETŐSÉGEK MEGÁLLAPODÁS ALAPJÁN:

Egyvonalas ellenőrzés: csak egyszer kellene megállni, és mindkét határőrség ott ellenőrizne, de a vámvizsgálat megmaradna.

Egyszerűsített vizsgálat: mindkét határőrség csak a saját országába belépőket ellenőrizné. Vámvizsgálat maradna.

Megszűnő ellenőrzés: Mindenki ott megy át a határon és úgy, ahogy akar (zöldhatáron is). Feltétele, hogy megszűnjön a vámvizsgálat, erre azonban 2004. május 1-je előtt csak kétoldalú kormánymegállapodás esetén van esély.