Magyar kápolnát szenteltek Krakkóban

Az ünnepi koncelebrált szentmise fő celebránsa a magyar prímás volt, az eseményen jelen volt szinte a teljes magyar püspöki kar, benne Seregély István egri érsekkel, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökével, a magyar kápolna ügyének fő pártfogójával.

Macharski bíboros, Krakkó érseke felolvasta a pápa üzenetét, melyben a szentatya hangsúlyozta: a lengyel és magyar nemzet évszázadokat átölelő testvéri kapcsolatára és lelki közösségére emlékeztet ez a nap, az új kápolna ennek a barátságnak a bizonysága. A magyar prímás szentbeszédében kiemelte: a térségben élő minden népnek békességre, szeretetre és kiengesztelődésre kell törekednie, a történelmi sebeket és keserűségeket keresztény szeretettel kell megbocsátássá, kiengesztelődéssé alakítani. A szentmise végén a magyar prímás és a krakkói érsek Isten irgalmas szeretetébe ajánlotta a két népet és minden jelenlévőt.

A lenyűgöző méretű bazilikát II. János Pál pápa szentelte fel 2002. augusztus 17-én Krakkó Lagiewniki városrészében, azon a helyen, ahol a második világháború kitörése előtt nem sokkal fiatalon elhunyt Szent Faustyna Maria Kowalska nővér, az Irgalmasság Anyja Nővérei kongregációjának tagja élt, és ahol az általa a világ felé közvetített irgalmasság üzenete elhangzott. Ma is látható annak a gyárnak egy épülete, amelyben, innen nem meszsze, a német megszállás idején Karol Wojtyla (II. János Pál pápa) kétkezi munkásként dolgozott. A pápa Faustyina nővér nagy tisztelője lett, ő avatta boldoggá, majd szentté.

Tavaly 2 millió látogató járt itt 65 országból, a magyar kápolna felszentelésére mintegy 5 ezer magyarországi zarándok érkezett, de jöttek Szlovákiából, Ukrajnából és Romániából is.

A bazilika altemplomában kialakított 5 kápolna közül egyet Magyarországnak ajánlottak fel, ez készült el legelőször. Saját nemzeti kápolnát kaptak az olaszok és a németek, a másik két kápolna még szabad. A magyar kápolna teljes egészében adományokból létesült és mintegy 30 millió forintba került.

Jelen volt az ünnepségen a kápolna felett védnökséget vállaló Lévai Anikó, férjével, Orbán Viktor volt kormányfővel együtt.

A Szentek Közössége (Communio Sanctorum) elnevezésű kápolna színpompás mozaikképét, amely két oldalon helyezkedik el, Puskás László görög katolikus főiskolai tanár, lelkész készítette feleségével együtt. A Velencéből hozatott, hatvanegynéhány színből álló, ötven négyzetméteres mozaikkép kivitelezése több mint egy évig tartott. A magyar vagy magyar származású szentek, boldogok és vértanúk mellett helyet kaptak a régió más szentjei is (Szent Adalbert, Szent Szaniszló és mások), illetve olyan XIX-XX. századi személyiségek (Kaszap István, Márton Áron, Mindszenty József és mások), akiknek boldoggá avatása folyamatban van, vagy várakozás van iránta. Az oltár fölött egy Kárpátaljáról, a művész szűkebb hazájából származó hársfából kifaragott pajzs látható, rajta az uralkodó Krisztussal és a háttérben Faustyna nővérrel.

Szent István magyar király karereklyéjének (jobb alkarjának) egy darabját, melyet egy díszes ereklyetartóban (kar esküre emelt ujjakkal) adott át Macharski bíboros, a bernardinus ferencesek lezajski kolostorából hozták ide. Az ereklyét még Nagy Lajos magyar és lengyel király vitte Lengyelországba 1370-ben a két ország egységének jeléül, de Magyarországon ennek az ereklyének a létezése később feledésbe merült.

Az ünnepséget követő sajtótájékoztatón Erdő Péter reményének adott hangot, hogy a krakkói magyar kápolna olyan hely lesz, amely a közép-európai népek hitét, szeretetét fogja erősíteni.