Létezhet élet a Marson

London |

<p>A világ legősibb, Nyugat-Ausztráliában felfedezett kövületeinek vizsgálata szerint a több mint 3,4 milliárd évvel ezelőtt élt mikroszkopikus sejtek és baktériumok képesek voltak oxigénmentes környezetben fejlődni, vagyis könnyen lehet, hogy van élet a hasonló életkörülményeket kínáló bolygókon.</p>

A Nature Geoscience című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a most felfedezett kövületek idejében kén-alapú életformák uralták a Földet, vagyis az élőlények oxigén helyett, kénből állítottak elő energiát az anyagcsere folyamataik során. A szakemberek szerint ez azt jelenti, hogy hasonló életformák létezhetnek olyan bolygókon, ahol csak alacsony mennyiségben, vagy egyáltalán nincsen oxigén. 
"Létezhetnek-e ilyen életformák a Marson? Ez könnyen elképzelhető. A mostani bizonyítékok mindenképpen bátorítóak, hiszen az oxigénhiány sem jelenthet problémát a Marson" - mondta az Oxfordi Egyetemen dolgozó Martin Brasier, a leleteket felfedező kutatócsoport egyik tagja.
A jól megőrzött és a szakemberek szerint egyértelműen sejtszerű szerkezetet mutató mikro-kövületeket a Nyugat-Ausztrália távoli részén fekvő Strelley-medencében fedezték fel. A kutatócsoport szerint a parányi fosszíliákat a világ legősibb ismert partvonalán, a valaha felfedezett üledékes sziklák egyik legrégebbikének belsejében lévő kvarc homokszemcsék őrizték meg több milliárd éven át.
"Rendkívül pontos képet kaphatunk a kövületek koráról, mivel az őket tartalmazó sziklák két egymást követő vulkanikus tevékenység között formálódtak, ami néhány tízmillió évre leszűkíti a lehetséges korukat" - mondta a szakember. A kövületeknek, valamint az őket tartalmazó szikláknak és azok környezetének elemzésével a szakemberek felvázolták, hogy pontosan milyen állapotok uralkodtak a Földön a most felfedezett mikroszkopikus baktériumok idejében.
Bolygónk akkoriban egy forró, sötét, veszélyes hely volt, ahol állandó fenyegetést jelentettek a vulkánkitörések, valamint a meteor becsapódások. Az égbolt felhős és szürke lehetett, ezzel megtartva a hőt annak ellenére, hogy a Nap sokkal gyengébb volt, mint manapság. Az óceánok nagyjából 40-50 Celsius fokosak - egy forró fürdőhöz hasonlóak - lehettek. A legjelentősebb tényező azonban a rendkívül csekély oxigénmennyiség volt, mivel nem léteztek sem növények, sem algák, amelyek fotoszintetizáltak és oxigént termeltek volna - magyarázta a szakembere egy telefonos interjúban.
"Ez meglehetősen pokoli képet fest az akkori állapotokról, amely a mi fajtánknak egyáltalán nem kedvező, ám a baktériumoknak tökéletes életkörülményeket jelentett" - mondta Brasier. A szakemberek jelenleg a vizsgálatuk során alkalmazott módszerek és felszerelések segítségével elemeznek újra olyan kövületeket, amelyek más kutatók szerint szintén a Földön való korai élet bizonyítékait őrzik.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?