Leszállóágban a pozsonyi reptér

Egyre kihaltabb a kifutópályaPavol Funtál felvételeMájus végéig csaknem 630 ezer utas fordult meg a pozsonyi reptéren, ami megközelítőleg kétezer utassal több, mint egy évvel ezelőtt. Ugyanakkor mind áprilisban, mind pedig májusban kevesebb utas emelkedett a magasba, mint 2006 hasonló időszakában. Visszaesés mutatkozik a nemzetközi forgalomban is.

Az utasok számának csökkenése mögött egyértelműen az elmaradt privatizáció áll. Egy tőkeerős befektető ugyanis nemcsak fejlesztésekkel, hanem egy új terminál létrehozásával valamint jobb minőségű szolgáltatásokkal is csábította volna az utasokat, hogy a pozsonyi reptérről induljanak. A napokban a bejárat előtt felépített „sörsátor”, vagyis a csarnok bővítésének szánt terület azonban nemhogy fejlesztés lenne, hanem már-már kabaréba illő, hogy az állam által kinevezett vezetés nagy ambícióiból csupán erre futja.

A légikikötő vezetése persze visszautasítja a vádakat, ám az érveik nem állják meg a helyüket. Az egyik indokuk, hogy a tavaly csődbe jutott Slovenské aerolínie (SA) társaság 300 ezres utasszámkiesése az oka a csökkenésnek. Csakhogy az SA éppen azért szállított ilyen sok utast, mert az egyik legnagyobb charterjáratokat üzemeltető légitársaság volt. Azaz, azok az utasok, akik velük utaztak, idén is repülnek, ám már másik légitársasággal. A moszkvai és brüsszeli járatok pedig nem tudtak felmutatni jelentős mennyiségű utast.

Fontos megemlíteni, hogy tavaly kivonult a szlovák piacról az EasyJet légitársaság is. Igaz, járataik nagy része „teltházas” volt, ám éppen Londonba repültek, amely desztinációt még két légitársaság kínálja közvetlen járattal. ĺgy nagy volt a konkurencia, és nem érte meg üzemeltetni a napi egy járatot.

Szintén befolyásolja a csökkenést, hogy a szlovák SkyEurope egyre több járatát helyezi át Bécsbe, ősztől pedig éppen az osztrák főváros lesz a legnagyobb bázisreptere, innen indul majd a legtöbb járata a szlovák fapadosnak.

Az utasok számának csökkenése éppen a menetrend szerinti járatok miatt következett be. A pozsonyi repülőtér ugyanis egyre kisebb lehetőségeket kínál, egyre kevesebb a menetrend szerinti járat, azok pedig sok esetben sokkal drágábbak, mint a konkurens bécsi vagy a budapesti reptér által kínált utak. Ennek oka, hogy egy-egy városba sokszor csak egy légitársaság repül, így monopolhelyzetben van, azaz ő diktálja az árakat.

Májustól éppen a charterforgalom magyarázza a nagyobb utasszámot, így az, hogy valóban elindul-e a lejtőn a pozsonyi repülőtér, az ősz folyamán derül csak ki, amikor lecseng a nyaralószezon, és már csak a menetrend szerinti járatok közlekednek.

Az elmaradt befektető

A TwoOne által kínált összeg 6 milliárd korona lett volna a reptéri részvények 66 százalékáért, a pénzinjekció 7,9 milliárd korona, 9,75 milliárd korona pedig a beruházási-fejlesztési ígéret volt, ezt a pénzt öt év alatt költötték volna fejlesztésekre. A TwoOne nagyobb járatsűrűséget és utaslétszámot is ígért. Ezzel megközelítőleg 35 ezer új munkahely is létrejött volna. 2015-ig a TwoOne 18 milliárd 974 millió koronát tervezett költeni a pozsonyi repülőtérre.

A TwoOne konzorcium győzelme esetén nemcsak az utasszám nőtt volna Pozsonyban. Még 2006-ban elkezdődött volna a terminál bővítése, majd idén megindult volna az új építése. Az új csarnok 2010-ben már fogadhatta volna az utasokat. Idén decemberben már használható lett volna az új, többszintes parkolóház, szintén ekkor fejeződött volna be a meglévő terminál bővítése.

Persze, szó volt egy gyorsvasút építéséről is, ez a két repülőteret kötötte volna össze, az út kevesebb, mint egy óra lett volna. 2009-ben ülhetett volna az első utas arra a vonatra, amely a bécsi repülőtérig vitte volna őt a pozsonyi légikikötőből. Jelenleg autóbuszok szállítják az utasokat a két repülőtér között.

Pontból pontba repülőtér

Független elemzők szerint a pozsonyi repülőtér túlélésének akkor van a legnagyobb esélye, ha kapacitásait elsősorban a point to point, azaz az egyik városból a másikba tartó járatokra összpontosítja. Ezek főleg a menetrend szerinti járatok (nemzeti légitársaságok és fapadosok), a charterjáratok, valamint a businessjáratok. A bécsi repülőtér pedig elsősorban a tranzit repülőtér feladatait ellátó légikikötő irányában fejlődne. ĺgy tudna csak konkurálni a régióban olyan városokkal, mint München, Prága vagy Zürich.