Gyógyulást segítő kutyák – ezek a fajták a legalkalmasabbak!

A kaniszterterápia minden korosztálynál alkalmazható, beleértve akár a hat hónapos csecsemőket is. Terápiás célokra használja a kutyákat, különösen a különböző fogyatékosságokkal küzdő gyermekek esetében, mint például autizmus, hiperaktivitás, cerebrális bénulás, étkezési problémák és mások.  

Azonban felnőtteknél is működik, akiknek fizikai vagy szellemi fogyatékosságuk van, mint például epilepszia vagy Down-szindróma. Az állati segítőket az idősotthonokban élők is értékelik, akik hajlamosabbak a depresszióra, a demencia kialakulására, az Alzheimer-kórra és hasonlókra

A laikusok gyakran hiszik azt, hogy a betegeken segíteni fog bármilyen kutya jelenléte. A háziállatok azonban születésük után szigorú válogatáson, valamint speciális képzésen és teszteken mennek keresztül.

Amikor terápiás kutyáról van szó, a döntő tényezők a kutya személyiségjegyei és együttműködésre való hajlandósága. Lehetnek keresztezett fajták is, de a törzskönyvezett állatoknak nagy előnyük van – a „szülők természete” alapján könnyebb megítélni az utódokét. Teljesen alkalmatlanok ezzel szemben a menhelyről származó, különböző traumákon átesett kutyák. 

Már kölyökként olyan teszten esnek át, amely nemcsak a fizikai és mentális állóképességükről, reakcióikról és alázatukról árulkodik, hanem a vadászösztönükről vagy rejtett agressziójukról is. A terápiás kutya legfontosabb tulajdonságai közé tartozik a nyugalom, a higgadtság, a barátságosság, a türelem, valamint a természetes érdeklődés a játék és az új emberekkel való találkozás iránt. Jól kell tudniuk kezelni a fokozott stresszt és terhelést is. 

Lényeges, hogy a kutya egészséges, oltott és féregtelenített legyen. Speciális kiképzésen is át kell esnie, amelynek során gyakorolja a türelmet, az idomítást vagy a különböző játékokat. Emellett megtanul mankó és kerekesszék mellett járni, és tudnia kell néhány trükköt is, hogy szórakoztassa a betegeket.

A tesztek során a terápiás kutyának bizonyítania kell, hogy ismeri az alapvető parancsokat, és nem zavarják meg erőszakos mozdulatok vagy érzéketlen érintések. Speciálisan vizsgált terület a pozicionálás. A tapasztalt állatorvos a kutyavezetővel különböző pozíciókba helyezteti a kutyát a fekvő beteghez képest, és a kutyának több percig mozdulatlannak kell maradnia.

A leggyakrabban használt fajták közé tartozik a labrador, a golden retriever, a border collie, a német juhászkutya, az uszkár és az angol cocker spániel. A különböző kutyafajták eltérő temperamentummal rendelkeznek. Egyes gyermekek például az aktívabb kutyákhoz illenek, míg a félénkebb páciensek a nyugodtabb fajtákat részesíthetik előnyben. A kutyáknak szőrzetének hossza is nagy szerepet játszhat – az érzékenyebbek jobban kedvelhetik a bozontos szőrzetet, mint a rövid szőrzetet.

Mivel az emberekkel való munka nagyon kimerítő lehet, a terápiás kutyáknak is extra gondoskodásra van szükségük. Az alapvető gondozás magában foglalja a jó minőségű táplálékot, a sok mozgást a friss levegőn, a rendszeres ápolást, a fül- és fogtisztítást, valamint a körömvágást. A kutyavezetőnek azonban nem szabad túlterhelni az állatot, és minden terápiás ülés után bőséges pihenést kell biztosítania számára. Ez az alvás mellett lehet egy séta is, minimális számú paranccsal.

(zoznam.sk)